A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási) és miként gyűrűzik le ennek a követelményrendszere ma már egészen a KKV-ékig? Erről volt szó AzÜzlet által szervezett Fenntarthatóság, ESG a napi gyakorlatban című konferencián, ahol a téma aktualitásait vették sorra a szakértők.
Az alapelvektől a gyakorlatig
“Az ESG keretrendszer strukturált, adatalapú és szabályozások által motivált megközelítést kínál a fenntarthatóság eléréséhez, amely túlmutat a hagyományos profitmaximalizáláson” – hangsúlyozta Dr. Szalay Rita, a PwC ESG vezető szakértője a konferencia nyitó előadásában.
Kiemelte, hogy az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a szűkülő erőforrások, a növekvő hulladék, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan érzékelhető és növekvő egyenlőtlenségek, az emberi jogok megsértése stb. sürgető beavatkozásokat igényelnek, és a vállalatoknak nemcsak a közvetlen tevékenységeikre, hanem az ellátási láncaikra is figyelniük kell.
Bár a szabályozások komoly követelményeket támasztanak, ugyanakkor komoly lehetőséget is jelent a vállalatok számára a versenyképesség növelésére és a fenntartható működés biztosítására, miközben be nem tartásuk egyre komolyabb jogi és piaci kockázatokat hordozhat – figyelmeztetett a szakértő.
“A fenntarthatóság és az ESG szempontok integrált megközelítése nem csupán etikai kötelesség, hanem üzleti szükségszerűség is” – emelte ki az előadásában Pogány Éda, a Syngenta Europe üzleti fenntarthatósági vezetője. Rámutatott arra, hogy az emberiség a globális környezeti határok jelentős részét már túllépte, ez pedig sürgető cselekvést igényel a vállalatok részéről. Az üzleti modelleknek alkalmazkodniuk kell a 21. századi kihívásokhoz, átlátható, hiteles, felelős működéssel, mely nemcsak a kockázatok csökkentését, hanem új lehetőségek teremtését is magában foglalja.
Az ESG szempontok beépítése nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálja, hanem hozzájárul a hosszú távú üzleti fenntarthatósághoz is, mely végső soron az emberi szükségletek és a bolygó korlátainak egyensúlyát célozza.
“A jelenlegi üzleti modellek sok esetben nem veszik figyelembe a társadalom és a környezet igényeit, ezért rendszerszintű szemléletváltásra van szükség” – mondta Pogány Éda, hozzátéve, hogy a fenntarthatóság integrálása az üzleti stratégiába több előnnyel is jár: növeli a vállalatok versenyképességét, javítja hírnevüket, és hosszú távú sikert biztosít. Ezzel párhuzamosan az ESG kihívásokra való proaktív válaszadás új termékek és üzleti modellek fejlesztéséhez vezethet, amelyek jobban illeszkednek a jövőbeni piaci és környezeti elvárásokhoz.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG igazgatóságának igazgatója, Molnár Csaba Gábor a magyar ESG törvényről szóló előadásában kiemelte, hogy bár az ESG eredetileg egy befektetői eszközként indult, mára komplex üzleti gyakorlattá vált, amelynek révén a vállalatok erősíthetik a versenyképességüket.
Magyarország az elsők között alkotta meg az ESG keretrendszer szabályozást, amellyel az uniós szabályozást megelőzve igyekeznek elegendő időt biztosítani az érintettek felkészülésére. A magyar ESG törvény célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva egy 2-3 éves felkészülési időszakot biztosítson, melynek során
- erősíteni kívánja a hazai gazdaság versenyképességét,
- támogatni a magyar vállalatok megfelelését,
- kialakítani a nemzeti szakértői tudásbázist,
- racionális mintát mutatni a közösségi jogalkotás számára.
“Ez a „sandbox” (egyfajta szabad játszótér, homokozó) környezet lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalatok tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a jövőbeli kötelezettségekre anélkül, hogy azonnali szankciókkal kellene szembenézniük”- hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor.
“A magyar ESG törvény célja, hogy elősegítse a hazai vállalatok felkészülését és megfelelését az európai uniós szabályozásoknak, egyúttal csökkentve az adminisztratív terheket és biztosítva a szükséges szakmai támogatást”- mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a törvény célja az is, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységét fenntarthatósági szempontok alapján vizsgálva átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tegye azokat. Ez nemcsak a befektetők számára fontos, hanem társadalmi és szakmai igényekre is reagál, így biztosítva, hogy a vállalatok tevékenysége megfeleljen a környezeti, társadalmi és kormányzati elvárásoknak.
Molnár Csaba Gábor előadásához szorosan kapcsolódott Hochbaum Pál ESG menedzser (Ausztria), aki az osztrák gyakorlat bemutatása során kiemelte, hogy míg hazánk már rendelkezik ilyen törvénnyel, addig a szomszédos Ausztriában még nem történt meg az európai uniós szabályozások átültetése, és a jövőbeli szabályozások számos kérdést vetnek fel, mint például az auditálási felelősség és az ESG jelentések elkészítése.
Hochbaum Pál hangsúlyozta, hogy az osztrák cégek, különösen a kis- és középvállalkozások, még nem állnak készen a szükséges adatok összegyűjtésére és a jelentések elkészítésére. Kiemelte azt is, hogy nyugati szomszédunknál a szabályozások gyakorlati alkalmazásában a piac és a tanácsadók szerepe fontosabb lehet magánál a szabályozásnál.
Fenntartható üzleti gyakorlatok és innovációk
A konferencia következő előadója, Pataki Gábor, az Auto Securit Zrt. üzletfejlesztési vezetője arról beszélt, hogyan lehet a vállalati járműflotta elektrifikációja az első lépés az ESG irányába. “Az elektromos autókra való áttérés nemcsak a környezeti fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hanem gazdaságilag is megtérülő befektetés” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az autóflották CO2-kibocsátásának nyomon követése és a vezetési szokások optimalizálása révén jelentős megtakarításokat és környezetvédelmi előnyöket lehet elérni.
Az adatvezérelt megközelítés, amely a járművek használati mintáit és fogyasztási adatait elemzi, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyabban tervezzék meg az elektromos autókra való átállást. A telematikai rendszerek használata kulcsfontosságú, hiszen ezek segítségével pontosan mérhető és auditálható a járművek CO2-kibocsátása. Pataki Gábor szerint az elektromos autók használata során felmerülő “hatótáv para” megfelelő tervezéssel és töltési időzítéssel kiküszöbölhető, így az elektromos autók mindennapi használata kompromisszumok nélkül valósítható meg.
Az előadó a gazdasági előnyökre kitérve rámutatott, hogy az elektromos autók üzemeltetési költségei jelentősen alacsonyabbak a hagyományos fosszilis üzemanyaggal működő járműveknél. Az energiahatékonyság javításával és a CO2-kibocsátás csökkentésével nemcsak a környezetvédelmi célok érhetők el, hanem jelentős pénzügyi megtakarítások is realizálhatók, amelyek hozzájárulnak a vállalatok fenntarthatósági céljainak teljesítéséhez.
Gáspár Zoltán Attila, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának senior menedzserétől a konferencia résztvevői megtudhatták, hogyan válik egy nemzetközi bankcsoport a fenntartható fejlődés élharcosává. Az előadás rávilágított a zöld kötvények szerepére és az ESG szempontok integrálásának fontosságára a pénzügyi világban. “A zöld kötvények és az ESG alapú finanszírozás bevezetése nemcsak pénzügyi előnyökkel jár, hanem hozzájárul a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának növeléséhez is, valamint az ESG szempontok integrálása a banki gyakorlatokba hosszú távon biztosíthatja a fenntarthatóságot és a gazdasági növekedést” – hangsúlyozta Gáspár.
Az elmúlt években a zöld kötvények népszerűsége és kibocsátása jelentősen megnőtt. Ez azt mutatja, hogy a befektetők egyre inkább olyan projekteket támogatnak, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. Az OTP Bank elkötelezett amellett, hogy az átlátható és felelős pénzügyi gyakorlatok révén támogassa a fenntartható fejlődést, és példát mutasson más pénzintézeteknek is.
A zöld finanszírozás tehát nem csupán egy trend, hanem egy hosszú távú stratégia, amely segít csökkenteni a karbonlábnyomot és elősegíti a tisztább, fenntarthatóbb jövőt.
A fenntarthatóság és az ESG korában a vállalatok nemcsak a pénzügyi teljesítményük és döntéseik alapján kerülnek megítélésre, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti és társadalmi hatásaik is. Az ESG kihívások ezen területén igyekszik támogatni a hazai vállalkozásokat a Magyarországon 30 éve piacvezető céginformációs szolgáltató, az Opten.
Ferenczi Gergely, a vállalat céginformációs üzletág igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió által bevezetett szabályozások, mint például az EU Green Deal és a Taxonómia rendelet, valamint a helyi jogszabályok, mint a magyar ESG törvény, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy átláthatóan és felelősségteljesen működjenek. Az Opten által kifejlesztett ESG Index segítségével a vállalkozások átfogó képet kaphatnak arról, hol állnak a fenntarthatóság terén, és milyen területeken szükségesek fejlesztések.
A karbonlábnyom számítása és az ESG jelentések készítése szintén kulcsfontosságú elemei a fenntarthatósági törekvéseknek. Az Opten és partnerei, mint a Mastercard és a Doconomy, olyan innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik a cégek számára, hogy gyorsan és pontosan meghatározzák karbonlábnyomukat.
Ezek az eszközök nemcsak a megfeleléshez szükségesek, hanem versenyelőnyt is jelenthetnek a piacon, hiszen egyre több üzleti partner és fogyasztó részesíti előnyben a fenntartható vállalkozásokat.
A konferencia következő előadójaként Magyar Bernadett, az EU-SUCCESS Kft. lead auditora arra vállalkozott, hogy bemutassa, hogyan támogathatják az ISO tanúsítványok a vállalatokat az ESG követelményeknek való megfelelésben. “Mind az ISO tanúsítások, mind az ESG követelmények alapvetően a fenntarthatóság és a kockázatkezelés elveire épülnek, és számos közös elemet tartalmaznak, mint például a kockázatalapú gondolkodás, az adatgyűjtés fontossága, a dokumentálás szükségessége, a vezetőség elkötelezettsége, az érdekelt felek bevonása, a folyamatos fejlesztés, a transzparencia és az elszámoltathatóság, valamint a külső fél általi igazolás” – hangsúlyozta a fenntarthatósági szakértő.
Előadásában kiemelte, hogy az ISO 9001, az ISO 14001 és az ISO 45001 szabványok különösen relevánsak az ESG megfelelés szempontjából, mivel ezek lefedik a vállalatirányítási, környezetirányítási és munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. Emellett az ISO 27001 információbiztonsági és az ISO 50001 energiairányítási rendszerek szintén fontos szerepet játszanak az ESG megfelelésben. Az ISO 37001 antikorrupciós szabvány és az ISO 26000 társadalmi felelősségvállalási útmutató további eszközöket nyújtanak a vállalatok számára a fenntarthatósági célok eléréséhez.
Magyar Bernadett előadásából kiderült, hogy a vállalatok számára a szabványok alkalmazása
- versenyelőnyt,
- reputációnövekedést,
- hatékonyságot,
- kockázatcsökkentést,
- innovációt,
- költségcsökkentést
eredményezhet, valamint növelheti a munkavállalói elkötelezettséget. Az előadó arra biztatta a jelenlévő cégek képviselőit, hogy használják ki a meglévő szabványokban rejlő szinergiákat az ESG megfelelés elősegítése érdekében.
Dr. Petrus Szabolcs LL. M., az Augsburgi Egyetem oktatója a beszállítói láncokért viselt felelősségről szóló jogszabályokat ismertette, különös tekintettel a német és az uniós szabályozásokra, illetve azok különbözőségeire.
A német törvény, amely 2023 óta van hatályban van, a nagyobb vállalatokat arra kötelezi, hogy ellenőrizzék beszállítóik munkakörülményeit és környezeti hatásaikat, így akadályozva meg az emberi jogsértéseket és a környezetkárosítást a beszállítói láncban. A német vállalatoknak proaktívan kell fellépniük a jogsértések ellen, és megfelelési rendszereket kell biztosítaniuk a beszállítói lánc monitorozására.
Az EU irányelvei hasonló célokat követnek, de szélesebb körűek, beleértve a termékek teljes életciklusát a gyártástól az ártalmatlanításig és a környezetvédelmi szempontokat is. Az uniós szabályozás 2027-től lép hatályba, és fokozatosan terjeszti ki hatályát az érintett vállalatokra. Míg a német törvény csak pénzbírságot ír elő a jogsértések esetére, addig az uniós jogszabály lehetőséget ad a károsultak számára, hogy kártérítési igényt nyújtsanak be az uniós vállalatok ellen, még akkor is, ha a jogsértés nem az EU területén történt. Ez a változtatás nagyobb védelmet nyújt a beszállítói láncokban dolgozóknak, és arra ösztönzi a vállalatokat, hogy felelősségteljesebben járjanak el globális beszállítói kapcsolataikban.
Vállalatirányítás és felelős üzleti magatartás
Milyen jelentősége van a fenntarthatóság szempontjából a vállalatirányítási (corporate governance) és a viselkedési/magatartási (corporate behavior) területeknek? Erre a kérdésre adott választ Dr. Gonda György CMC vezetési tanácsadó, aki szerint kiemelten fontos, hogy a vállalatok olyan átlátható és elszámoltatható rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztosítják a fenntarthatósági célok megvalósítását és a társadalmi felelősségvállalás előmozdítását. Emellett nélkülözhetetlen, hogy a vállalatok stratégiájuk részévé tegyék az ESG és CSR tevékenységeket, és ezeket a felső vezetés és a középvezetők szintjén is hatékonyan végrehajtsák.
“A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a globalizáció által hozott kihívásokhoz és változásokhoz. A különböző vállalatirányítási modellek – angolszász, német, francia, japán, kelet-európai – eltérőek, és a vállalatoknak ezekhez a különbségekhez kell igazodniuk. A globalizációval együtt jár a különbözőség/diverzitás kezelése is, amely versenyelőnyt jelenthet a vállalatok számára. A különbözőség menedzsmentjének elsajátítása és a változáskezelési képesség kulcsfontosságú a sikeres vállalatvezetéshez, és hozzájárul a fenntartható üzleti növekedéshez – hangsúlyozta dr. Gonda György.
Az ESG korszakában a digitális társadalom és az új technológiák bevezetése számos új kihívás elé állítja a vállalatokat és a jogalkotókat. Az ESG törvény előírja a vállalatok számára, hogy figyeljék és kezeljék működésük társadalmi és környezeti hatásait, és biztosítsák az emberi jogok védelmét. A vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk a beszállítói láncokon keresztül is az emberi jogok betartásáért, és aktívan részt kell venniük a fenntartható és felelős vállalati működés megvalósításában.
A fenntarthatóság és az emberi jogok új generációja
Dr. Pokó Diána Európa jogi szakjogász LL.M Mesterséges Intelligencia (AI) és Technológiai szakjogász LL. M arról beszélt, hogy az új jogszabályokban a vállalatoknak üzleti tevékenységeik során nemcsak működésük környezeti hatásait kell vizsgálniuk és kezelniük, hanem a társadalomra gyakorolt befolyásukat is, különös figyelmet fordítva a családbarát működésre és a nemzeti kultúra támogatására. Ennek megfelelően az ESG beszámolóban a vállalatoknak fel kell tárniuk a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, valamint az emberi jogok és a környezet védelmével kapcsolatos kötelezettségek megsértését.
A szakjogász kiemelte: modern digitális társadalmunkban alapvető emberi joggá vált a digitális ellátáshoz való jog. Ez magában foglalja az állami szolgáltatások biztosítását, az e-közigazgatás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint a digitális eszközökhöz való hozzáférést és azok biztonságos használatát. A digitális eszközök megfelelő használatához szükséges készségek biztosítása edukációval, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi különbségek kiküszöbölése szintén kiemelt figyelmet kap. “A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés nemcsak gazdasági szempontból, hanem az emberi lét hosszú távú biztosítása érdekében is elengedhetetlen” – zárta előadását dr. Pokó Diána.
Fenntarthatóság az üzleti gyakorlatban
A konferencia záróakkordjaként Érsek M. Zoltán, AzÜzlet főszerkesztője, PwC’s Academy ESG menedzser kerekasztal beszélgetésre hívta Bozsik Balázs ESG vezetőt (MWM Zrt.), Maczelka Márk kommunikációs vezetőt (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.), Molnár Judit ügyvezetőt (OTP Travel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke) és Szabó Péter Márk minőségbiztosítási vezetőt (Vajda-Papír Kft.), akiket a fenntarthatóságról és annak jelentőségéről kérdezett.
A különböző iparágakból érkezett szakemberek egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy trend, hanem elengedhetetlen eleme a jövő üzleti stratégiáinak. A beszélgetés során többen is kiemelték, hogy a fenntarthatóság nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem konkrét gazdasági előnyökkel is jár. Molnár Judit elmondta, hogy az OTP Travel megszerezte a turisztikai iparban tevékenykedő cégek által megszerezhető „Travelife” minősítést, amely segíti a fenntartható üzleti partnerek kiválasztását, ami hosszú távon növeli a vállalat versenyképességét.
Balról: Szabó Péter Márk, Molnár Judit, Maczelka Márk
A beszélgetés másik fontos pontja a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetésének kihívásai voltak. A résztvevők közül többen hangsúlyozták, hogy a fenntarthatósági szemléletmód elterjesztése a vállalaton belül idő- és energiaigényes folyamat, amely komoly oktatási és kommunikációs erőfeszítéseket igényel. Maczelka Márk kommunikációs vezető elmondása szerint a Spar Magyarország esetében például 10 év kellett ahhoz, hogy a fenntarthatósági jelentéseket beépítsék a vállalati kultúrába, és kialakítsák a fenntarthatósági bizottságot, amelynek feladata a folyamatos fenntarthatósági teljesítményértékelés és -javítás.
Balról: Érsek M. Zoltán, Bozsik Balázs
A beszélgetés során számos példa hangzott el arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatóság milyen konkrét lépéseket kíván meg a különböző vállalatoktól. Az OTP Travel például olyan utazási programokat hirdet, amelyek nem támogatják az állatok fogvatartását, míg a Vajda-Papír a zöld kötvényrendszer segítségével fektet be a legkorszerűbb, energiahatékony technológiákba. Bozsik Balázs az MWM tekintetében kifejtette: „az MVM csoportnál, a stratégia felül közelítve, a fenntartatosság és a zöld általás az egyes számú stratégiai célunk”. Ehhez igazodva alakították ki az ESG területhez kapcsolódó hatékony szervezeti struktúrát, miközben a digitalizáció és az integráció fontosságát is kiemelte a szakember.
A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság integrálása nem csupán elvárás, hanem a jövő üzleti sikereinek záloga, amely nélkülözhetetlen a vállalatok hosszú távú túléléséhez és fejlődéséhez.
