Evangélium 21 címmel egy több tekintetben is különleges kortárs művészeti gyűjtemény született, amelynek középpontjában a biblia és a XXI. századi lét áll. Megvalósításában 12 kiemelkedő kortárs magyar alkotóművésznek jutott meghatározó szerep, és egy mecénásnak, Kovács Leventének, aki bankár és egyben egyházi ember is. Rendhagyó beszélgetés a Bankszövetség főtitkárával.
– Az Evangélium 21 kortárs művészeti gyűjtemény, Jézus életét 12 egységre bontva ábrázolja, ahol egy-egy kortárs művész alapvetően egy, több alkotást magába foglaló -, egységet mutat be. A méreteiben is jelentős, ötszáz négyzetméteren kiállítható gyűjtemény megszületését az útkeresés is motiválta, az, hogy a ma embere miként tudja megtalálni a helyét a világban. Ennek szellemében mutatja be a Erzsébet és Mária találkozásától, majd Jézus születésétől, a tanítványok kiválasztásán, Jézus cselekedetein, közte a gyógyításokon át a keresztre feszítésig és a feltámadásig a teljes jézusi életutat.” – magyarázza Kovács Levente a legnagyobb tematikus magyar kortárs művészeti gyűjteménnyé vált Evangélium 21 mecénása.
Akiről egy mondatban azt is mondhatjuk: több, mint bankár. A pénzügyi szakember ugyanis amellett, hogy a Magyar Bankszövetség főtitkára, valamint egyetemi professzor, ami elsőre igazán különlegesen hangzik, a Külső-józsefvárosi Református Gyülekezet presbitere is egyben.
– Nekem már az üknagyapám is esperes volt, a nagyszüleim és szülei is lelkészek voltak. Így talán természetes, hogy hívő ember vagyok és az egyházban is aktív szerepet vállalok. Ami azért is közel áll hozzám, mert a presbiterek egyik feladata a példamutatás az adakozásban, a cselekedetkben és a gondolkodásmódban – vallja hitének eredetéről Kovács Levente.
Szerinte az Evangélium 21 megszületéséhez vezető út legnagyobb szellemi kihívása az volt, hogy miként lehet a mai, vízuális és internet központú világban élő emberek érdeklődését felkeltve bemutatni a keresztyén kultúrát, látásmódot és lehetőleg Jézus életét is.
„Mindez azért is fontos számomra, mert hiszek abban, hogy nekünk, világiaknak is van egy feladatunk. Beszélnünk kell arról, hogy van Megváltónk és fontos, hogy bemutassuk a világ számára azt a látásmódot, azt a tudatot, ahogyan mi élünk. Ezért is gondolom azt, hogy a kortárs művészet, ami főként a műveltebb embereket szólítja meg – akik tovább tudják közvetíteni az így kapott üzenetet -, valóban egy missziós lehetőség, hogy közelebb vihessem számukra az örömhírt vagy a saját kultúránk alapját.”
Kovács Levente hozzátette: A mai világ sajátossága, hogy ha az ember a Bibliát útmutató szerint olvassa, akkor ugyan megkapja az iránymutatást arra, hogy melyik nap, melyik fejezetet olvassa el, de a ma rohanó emberének ez már nehezen feldolgozható és kevésbé élvezetes. Mára ugyanis már a képiség vált a leghatásosabb üzenetközvetítő eszközzé.
„Mivel a mai ember intuíciói nagyban különböznek az elődökétől, a gyűjteményhez felhasznált anyagok is egészen különlegesek. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a kortárs művészetet leggyakrabban nem olajvászon technika és nem az az apró részletezettség jellemzi, mint ami a középkori műveket. De a ma emberének lehet, hogy nem is erre van szüksége, hiszen ne felejtsük el, hogy régen minden vasárnap mindenki templomban volt, ma viszont hiába, hogy sokan hallottak Jézusról, akár követik is az értékeket, templomba mégis csak a társadalom egy kisebb része jár.”
Ez a gondolatmenet vezette oda, hogy az Evangélium 21-nek a mai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a Biblia üzenetét.
– Mivel a fő kérdés az volt, hogy a XXI. század megváltozott kommunikációs felületei és beszédmódja mellett hogyan lehet megszólalni erről a témáról, egy polihisztor püspök segítségével választottam ki a ma emberének szóló 365 legfontosabb üzenetet a Bibliából. Az anyagi lehetőségeimet is figyelembe véve ezt szűkítettem le végül arra a 12 kulcsfontosságú üzenetcsoportra, a négy evangéliumra, amit ez a gyűjtemény felmutat. Amelynek létrejöttében nagy szerepe volt az általam kurátornak felkért Petrányi Zsoltnak, aki a művészek kiválasztásában, összehangolásában is segített.
A megvalósítás folyamatának első lépéseként került sor annak a 12 művésznek a kiválasztásra, akiket azért is ért a felkérés, mert pályájuk során már többször érintették ezt a témát. Többször vetettek fel újabb gondolatokat, akár a miszticizmussal, akár a kereszténységgel kapcsolatban. Az első megbeszélések 2018 végén kezdődtek és annak ellenére, hogy a művészek már hozzákezdtek a munkához, a sors furcsa fintoraként a 2019-ben kirobban covid járvány hatására bekövetkezett bezártság segített igazán ahhoz, hogy a művészek teljesen át tudják adni magukat a témához kapcsolódó kutatómunkának és az alkotás folyamatának.
„Amikor Petrányi Zsolttal beszélgettünk, hogy ki legyen a kiválasztott tizenkét művész, és hogyan fog összeállni az alkotás folyamata, fontos szempont volt, hogy az egész gyűjtemény végig nézésének legyen egy olyan folyamata, amelynek során egyértelműen érződik a történet és annak egymásra épülő összefüggései. Ami azért volt kihívás, mert az egyes, több darabból álló egységeket alkotó művészek más és másfajta anyagokat és technikát használnak a kőtől egészen a vászonig. Mivel én is azt vallom, hogy ‘ha csak egy embert, egy lelket megmentesz, már nem éltél hiába’, jól eső érzéssel tölt el, hogy az Evangélium 21 megszületése ezt a küldetést már teljesítette. Az egyik művész ugyanis elmondta, hogy az ő életét egyértelműen megváltoztatta az alkotás folyamata. Visszatért a Bibliához, amit gyerekkorában megismert, ismét elkezdte azt olvasni és egyértelműen támaszt nyújt számára ezekben a nehéz időkben.”
Miközben a művészeti alkotások megszületésében mindig fontos szerep jutott a mecenatúrának, a mai Magyarországon már csak az alkotás jellegénél és a mecénás személyénél fogva sem megkerülhető: miként értelmezhető együtt a bankári tevékenység a vallásossággal és a mecenatúrával.
– Számomra ezek szervesen kiegészítik egymást. Kevesen gondolnak bele, de a bankkár egy nagyon konzervatív szakma, amelynek szintén megvan a maga tradícionális értékrendje. Amit az is jelez, hogy már talán csak a bank és a templom az a két hely, ahová az ember úgymond rendesen felöltözik, mielőtt betér. A bankároktól pedig Magyarországon sem áll távol az adakozás. Ezért számomra magától értetődő, hogy miközben vallásos ember vagyok, a bankár szakmát gyakorlom és a hitemnek megfelelő, üzenetet közvetítő művészeti projektet finanszírozok – összegez Kovács Levente.
A gyűjtemény 2021. július 31. és november 7. között tekinthető meg a Debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központban
Mindennek érzékeltetésére elmesélte: amikor Debrecenben, még kezdőként, egy bankfiókban dolgozott, az emberek, miután hamar megtudták, hogy egyházi iskolában tanult, hívő ember, egészen másként fordultak hozzá, mint korábban. Elkezdtek beszélni az életükről, az általános pénzügyi helyzetükről, a gondjaikról, miközben korábban, amikor egyszerűen banktisztviselőként tekintettek rá, mindig tisztán csak az aktuális pénzügyi megoldásokról érdeklődtek.
Érsek M. Zoltán
