A magyar bankszektor 2019-ben elért 698 milliárd forintos konszolidált nettó eredménye 8,5 százalékkal magasabb az előző évi 644 milliárd forintnál – derült ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből.
A kamateredmény 95 milliárd forinttal, 8,0 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 142 milliárd forinttal, 20,9 százalékkal nőtt, míg a működési költségek 10,9 százalékkal, 143 milliárd forinttal emelkedtek 2019-ben az előző évhez képest
A nettó eredmény 93,1 százalékát a kilenc nagy méretű hitelintézet érte el, vagyis a kis- és közepes méretű hitelintézetek a teljes eszközállomány 17,7 százalékának birtokában a nettó eredmény 6,9 százalékát érték el.
A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 2019-ben 13,1 százalék volt, ami némileg alacsonyabb az előző évi 13,4 százaléknál.
Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) is minimálisan csökkent 2019-ben, 1,4 százalékos értéke alacsonyabb az előző évi 1,5 százaléknál, mivel az eszközállomány növekedése meghaladta az eredmény dinamikáját.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 64,7 százalék, ami az előző évi 63,7 százalékhoz képest némileg kedvezőtlenebb. A nagy méretű hitelintézetek csoportjának mindhárom átlagos mutatója szignifikánsan jobb a kis- és közepes méretűekénél – tette hozzá jelentésében a jegybank.
Az MNB által felügyelt 13 bankcsoportból, 11 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint 8 fióktelepből álló hitelintézeti szektor
konszolidált eszközállománya a tavalyi negyedik negyedévben 3,2 százalékkal, 49 780 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 18,2 százalékkal magasabb.
A negyedévi növekedés döntő mértékben egy külföldi akvizíciónak volt köszönhető. Az akvizíciók az utolsó negyedévinél valamivel kisebb arányban ugyan, de az egész éves növekedésben is nagy szerepet játszottak: hat külföldi hitelintézet adatai a tavalyi naptári évben jelentek meg először egy magyarországi székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban. Ezzel a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése 2019 során tovább nőtt, 55,4 százalékról 59,5 százalékra emelkedett.
A hitelállomány 22,2 százalékos dinamikája 2019-ben a teljes eszközállomány 18,2 százalékos növekedésénél magasabb volt, így részesedése 60,4 százalékról 62,5 százalékra emelkedett az eszközállományon belül. A teljes eszközállomány 7666 milliárd forinttal, 49 780 milliárd forintra nőtt az év során, a hitelállomány 5661 milliárd forinttal 31 110 milliárd forintra, míg a második legnagyobb súlyú eszköztípus, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 6,5 százalékkal, 11 108 milliárd forintra emelkedett, amivel a tárgyidőszak végén 22,3 százalékkal részesedett az eszközállományból.
A hitelállományon belül a külföldi kihelyezések részaránya a múlt év során 37,6 százalékról 40,0 százalékra emelkedett. A belföldi hitelállomány 17,8 százalékkal, 3171 milliárd forinttal nőtt, a külföldi, elsősorban akvizíciók hatásaként, 30,1 százalékkal 3228 milliárd forinttal emelkedett. A tárgyidőszak végén 13 967 milliárd forintot kitevő külföldi állomány 91,4 százaléka európai székhelyű partnerekhez került.
A forrásállományból 80,1 százalékkal részesedő betétállomány a tárgyidőszakban a teljes eszközállománnyal megegyező ütemben, 18,2 százalékkal emelkedett, 39 871 milliárd forintra, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 12,4 százalékkal, 2309 milliárd forintra, elsősorban a legnagyobb bankcsoport járulékos tőkebevonása nyomán.
A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forrásállományon belüli részesedése a tárgyidőszak végén 4,6 százalékos, a saját tőkéé 10,9 százalékos, ami a szerényebb, 15,5 százalékos dinamikájának köszönhetően némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 11,2 százaléknál.
