Rontotta a német GDP idei alakulására adott előrejelzését a szövetségi kormány mellett működő független gazdasági tanácsadó testület: az új prognózis szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága 3,1 százalékkal növekedhet.
Az előző, tavaly novemberben készített előrejelzésben még 3,7 százalékos GDP-növekedést valószínűsítettek 2021-re.
A kilátások a koronavírus-járvány éppen novemberben felerősödött második hulláma, illetve a fertőzéshullám megfékezését szolgáló korlátozások miatt romlottak, a kibontakozást fenyegető legnagyobb kockázat pedig a formálódó harmadik hullám.
A több ágazat működését befagyasztó korlátozások miatt az idei első negyedévben valószínűleg csökkent a GDP, nagyjából 2 százalékkal, vagyis tovább folytatódott a recesszió, amely tavaly 4,9 százalékkal vetette vissza a német gazdaságot.
Ugyanakkor a kivitelre termelő feldolgozóipar egyre inkább lendületbe jön, mert több térségben erőteljes a kereslet termékeire, főleg a legnagyobb piacok közé tartozó Kínában és az Egyesült Államokban, ahol a járvány elleni küzdelem eredményei révén elindult a kilábalás a válságból.
Az oltási kampány előrehaladásával, a korlátozások fokozatos visszavonásával a következő hónapokban a belgazdaság is élénkül.
Így a német gazdaság egészének teljesítménye 2021-2022 fordulóján ismét elérheti a válság előtti szintet, és 2022-ben már 4 százalékos lehet a GDP-növekedés.
Hasonlóan alakulhatnak a folyamatok az euróövezetben, a közös pénzt használó EU-tagországok összesített GDP-je az idén 4,1 százalékkal, jövőre 4,2 százalékkal növekedhet.
A válság várhatóan továbbra is mérsékelt hatásokkal jár a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta a 2020 után az idén is 5,9 százalék lehet, és 2022-ben 5,3 százalékra mérséklődhet.
A járvány államháztartási hatásai várhatóan enyhülnek. A szövetségi államháztartás – amely 2019-ben még a GDP arányában számolva 1,5 százalékos többlettel zárt – a tavalyi 4,2 százalék után 4,1 százalékos hiánnyal zárhat az idén. Jövőre 1,5 százalékra mérséklődhet a deficit a gazdasági bölcseknek is nevezett tekintélyes tanácsadó testület elemzése szerint.
Az 1963-ban felállított tanács öt tagból áll, az államfő nevezi ki őket a szövetségi kormány javaslatára, megbízatásuk öt évre szól. A nagyjából húsz szakértővel együtt tevékenykedő független testület évente kétszer készít előrejelzést a német gazdaságban várható folyamatokról, és elemzést a gazdaság állapotáról.
