Kína szombaton ígéretet tett arra, hogy „jelentősen növeli” az adósságállományt, hogy élénkítse a gazdaságát, de a befektetők nem látják, mekkora lesz az ösztönző csomag, ami pedig fontos részlet a közelmúltbeli tőzsdei rali tartósságának megítéléséhez.
Lan Foan pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy Peking többek között segíteni fogja a helyi önkormányzatokat adósságproblémáik kezelésében, emellett pedig támogatásokat nyújt az alacsony jövedelműeknek és támogatja az ingatlanpiacot, valamint feltölti az állami bankok tőkéjét. A Reuters tudósítása szerint ezek mind olyan lépések, amelyeket a befektetők sürgetnek Kínától, mivel a világ második legnagyobb gazdasága veszít növekedési lendületéből, küzd a deflációs nyomással és a fogyasztói bizalom növeléséért az ingatlanpiac nagymértékű visszaesése közepette.
De az, hogy a pénzügyi vezető nem közölte a csomag dollárban kifejezett összegét, meghosszabbítja a befektetők ideges várakozását, azzal kapcsolatban, hogy pontos menetrendet kapjanak. Amire a kínai törvényhozás következő üléséig kell várni, amely jóváhagyja az extra adósságkibocsátást. Ennek időpontját még nem jelentették be, de az elkövetkező hetekben várható.
A sajtótájékoztatón „erős volt az elszántság, de hiányoztak a számszerű részletek” – mondta a tudósítás szerint Vasu Menon, az OCBC szingapúri befektetési stratégiáért felelős ügyvezető igazgatója. „A nagy durranás a fiskális ösztönzés, amelyet a befektetők reméltek a részvénypiaci rali fenntartásához, nem jött be” – mondta Menon.
Az, hogy az elmúlt hónapokban a gazdasági adatok széles köre elmaradt az előrejelzésektől, aggodalmat keltett a közgazdászok és a befektetők körében, mert ezzel veszélybe került a kínai kormány idei, nagyjából 5%-os növekedési célja, és félő, hogy ezáltal egy hosszabb távú strukturális lassulás jöhet. A szeptemberi adatok, amelyeket a napokban tesznek közzé, várhatóan további gyengeséget mutatnak, de a tisztviselők „teljes bizalmukat” fejezték ki, hogy a 2024-es célt teljesíteni fogják.
A globális pénzügyi piacokon intenzív találgatások tárgyát képezték az új költségvetési ösztönzők, miután a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb vezetőinek szeptemberi ülése azt jelezte, hogy a gazdasággal kapcsolatban fokozottan sürgős a helyzet. A Reuters a múlt hónapban arról számolt be, hogy Kína idén mintegy 2 billió jüan (284,43 milliárd dollár) értékben tervezi különleges államkötvények kibocsátását a friss költségvetési ösztönző intézkedések részeként.
Ennek felét a helyi önkormányzatok adósságproblémáinak megoldására fordítanák, míg a másik feléből háztartási gépek és egyéb termékek vásárlását támogatnák, valamint a két vagy több gyermeket nevelő háztartások számára gyermekenként körülbelül 800 jüan (114 dollár) havi juttatást finanszíroznának. A Bloomberg News pedig arról számolt be, hogy Kína azt is fontolgatja, hogy akár 1 billió jüannyi tőkét juttat a legnagyobb állami bankjaiba, bár elemzők szerint a nagyobb hitelezési tűzerő továbbra is makacsul gyenge hitelkereslettel fog szembesülni .
Mindenesetre a központi bank szeptember végén jelentette be a COVID-19 járvány óta legagresszívabb monetáris támogató intézkedéseit, beleértve a kamatcsökkentést, az 1 billió jüan likviditásinjekciót és más lépéseket az ingatlan- és részvénypiacok támogatására. Bár az intézkedések javították a piaci hangulatot, elemzők szerint Pekingnek határozottan foglalkoznia kell a mélyebben gyökerező strukturális kérdésekkel is, például a fogyasztás fellendítésével és az adósságalapú infrastrukturális beruházásoktól való függőségének csökkentésével. Kína fiskális ösztönzőinek nagy része ugyanis még mindig a beruházásokra megy, ami ahhoz vezet, hogy az adósság meghaladja a gazdasági növekedést, mivel a hozamok csökkennek.
A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a központi kormányzat adóssága már a gazdasági teljesítmény 24%-át teszi ki. Az alap számításai szerint azonban a teljes államadósság, beleértve a helyi önkormányzatok adósságát is, mintegy 16 billió dollárra, azaz a GDP 116%-ára rúg. Más kérdés, hogy a pénzügyminiszter szerint „Kína számára még viszonylag nagy mozgástér van az adósságkibocsátásra és a költségvetési hiány növelésére”. Hozzátéve: a helyi önkormányzatoknak összesen még 2,3 billió jüant kell elkölteniük az idei év utolsó három hónapjában, beleértve az adósságkvótákat és a fel nem használt forrásokat is. Az önkormányzatoknak engedélyezik, hogy a fel nem használt földterületeket visszavásárolják az ingatlanfejlesztőktől.
Az alacsony bérek, a magas ifjúsági munkanélküliség és a gyenge szociális háló miatt a kínai háztartások kiadásai az éves gazdasági teljesítmény kevesebb mint 40%-át teszik ki, ami mintegy 20 százalékponttal marad el a világátlagtól. A beruházások ehhez képest 20 százalékponttal magasabbak. A kínai tisztviselők az elmúlt évtizedben többször ígéretet tettek arra, hogy fokozzák a belső kereslet fellendítésére irányuló erőfeszítéseket, de kevés előrelépést értek el ezen a téren, ami számos politika és intézmény alapvető strukturális átgondolását igényelné. A pénzügyminiszter szerint ezért „lépésről lépésre” további reformokat fognak bejelenteni.
Érsek M. Zoltán
