Kezdőlap Cégvilág Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón
No menu items!

Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón

Új online szerzői jogi szabályok jönnek Brüsszelből. A YouTube száműzheti a családi videókat, a Google találati listájáról eltűnhetnek az újságcikkek. A kisebb megosztóportálok ellehetetlenülhetnek. A kreatívok is túl szigorúnak tartják a tervezetet.  

A szerzői jogok védelme egy évtizede még keveseket érintő téma volt. Ma már a tartalommegosztó portálok okán, a YouTube és a Facebook térhódításával már mindenkit érintő ügy lett. Szellemi termékkel rengeteg pénzt lehet keresni az online világban. 2017-ben 23 milliárd euró volt csak a YouTube európai bevétele. De kihez folyik be a pénz? Miként lehetne megelőzni, és ha ez nem sikerül, ki felel a YouTube-on, Instagramon, Twitteren, Facebookon vagy a blog.hu-n elkövetett jogsértésekért?

Brüsszelben egy 2016 óta tartó jogalkotási folyamat érkezett a végső fázisába. Az Európai Parlament és a Tanács előtt van az új uniós szellemi alkotás irányelv tervezete.

Az irányelv három elemből áll: (1) a kreatívokat védő, szigorúbb szabályok a tartalommegosztó oldalaknak; (2) teljesítményvédelem, amely a kiadók helyzetét javítaná; (3) az adatbányászat szabályozása.

A kritikusok cenzúráról beszélnek. A YouTube, Google & Co. agresszíven kampányol és lobbizik az új szabályok ellen.

YouTube – Csak tárhelyet ad?

A szabályozás szigorúbb feltételekhez kötné a tartalommegosztó portálok működését. A YouTube és társai a felhasználók által feltöltött tartalmakkal vonzzák oldalukra a netezőket. Ha tömegével jönnek, az oldalak működtetői jó pénzért tudnak hirdetési felületeket értékesíteni. Ebből azonban a szellemi termékek előállítói anyagilag nem profitálnak, legfeljebb ismertséget szereznek.

A tartalommegosztó oldalak eddig access providernek számítottak. A jövőben content provider lenne belőlük. Nagy különbség. Utóbbi ugyanis jogilag felel a megosztott tartalomért, így a szerzői jogok megsértéséért is. A busás kártérítési kereseteket elkerülendő, a megosztó oldalaknak a jövőben aktívan kellene megakadályozniuk a szerzői jogsértéseket. Ez bonyolult szoftvereket installálásával lenne lehetséges, amelyek megakadályozzák az olyan videók feltöltését, amelyek részben, vagy egészben szerzői jogot sértenek; illetve az ilyen tartalmak letöltését blokkolniuk kellene.

A megosztóportálok átminősítése indokolt. Egyértelmű, hogy nem csak felületet és tárhelyét biztosítanak, hanem menedzselik is a feltöltött tartalmakat, hogy több látogatót vonzzanak.

Az új szabályozás a legnagyobbaknak kedvez?!

A tervezetet két okból támadják. Egyrészt a blokkolási és szűrési know-how kidolgozása és üzemeltetése jelentős költségekkel járna. Ez ellehetetlenítené a kisebb oldalak amúgy is nehéz helyzetét, és tovább erősítené a kvázi monopolistákat, mint a YouTube. Ezért a megvédeni szándékozott kreatívok sem értenek egyet a javaslattal. Még kiszolgáltatottabbak lennének néhány megakonszernnek. Másrészt sokan túl messzemenőnek tartják a tervezetet. Ha valaki feltölti a családi születésnapi ünnepségen készült videót, amelyen Halász Judit ismert dala csendül fel, a platformnak blokkolnia kellene a videót, ugyanis a család vélhetően nem fizetett a dal használatáért a szellemi termék tulajdonosának. Technikailag lehetséges, de még bonyolultabb lenne a videó részbeni, csak a szerzői jogot sértő részének a blokkolása.

A technikai kihívás olyan nagy, hogy a YouTube-nak is évekre és 2 milliárd euróra volt szüksége, amíg alkalmazható állapotba került a filtere. Ez lehetővé teszi a jogdíj tulajdonosoknak, hogy maguk ellenőrizzék, megsértik-e a szellemi alkotáshoz fűződő jogukat.

A jogdíj tulajdonosnak három lehetősége lenne: (1) a használatot jóváhagyni; (2) a felhasználót a jogsértésről eltiltani; (3) a tartalomhoz reklámot kapcsolni és így bevételhez jutni.

Kérdés, hogy ez a jól hangzó eljárás megfelelne-e az irányelvnek, amely aktív ellenőrzésre és blokkolásra kötelezné a honlapok üzemeltetőit, akár akarja ezt a jogdíj tulajdonos, akár nem.

Amibe még a nagyok bicskája is beletörik

A figyelme középpontjában a zeneszámok, illetve az ezt felhasználó videók állnak. Pedig az irányelv a videók szöveges tartalmára is vonatkozik. Az ezeket szűrő filter kidolgozása eddig még az óriásportáloknak sem sikerült. Jelenleg lehetetlen kiszűrni, ha valaki egy idézetet elferdít, vagy a szerzőnek jogdíjat nem fizetve egy verset, esetleg egy egész könyvet olvas fel. A YouTube & Co. által kifejlesztett algoritmusok ugyanis hangjegyeket ismernek fel.

Amiben szintén nem segít az algoritmus: Eldönteni, hogy szerzői jogsértés történt-e. Ha felismer egy zeneszámot, automatikusan blokkol.  Pedig lehetséges, hogy Halász Judit dalát egy étteremben játszák le, amely átalányt fizet a magyar szerzői jogi egyesületnek, és így nem sért jogot. Ha a megosztóportáloknak kártérítési követelésektől kell tartaniuk, gyanítható, hogy biztosra fognak menni, és kérdéses esetben is automatikusan blokkolni fognak. Ezzel a magánszemélyek által feltöltött videók szinte mindegyike eltűnhet a megosztó portálokról.

Teljesítményvédelem – Véget ér az ingyenes hírek kora?

A teljesítményvédelem a kiadókat hozná kedvezőbb helyzetbe. Engedélyük, illetve anyagi ellenszolgáltatás nélkül nem lehetne könyvekből, vagy újságcikkekből idézni, de még a címeket se lenne szabad átvenni.

Jogosnak hangzik. De gondoljunk bele, milyen találatok jelennek meg a Google-ben, ha például az „új uniós szellemi alkotás irányelv” után keresünk. Újságcikkek címének és néhány sorának sokasága. Ezek a jövőben eltűnhetnek a találati listáról. Nem csoda, hogy a kritikusok cenzúráról, és a szabad információáramlás végéről beszélnek. Meg kell jegyezni, hogy a Google sokszor nem sért jogot. Németországban például a legtöbb lapkiadóval megállapodása van. Az ingyen reklámért cserébe rendelkezésre bocsájtják kiadványaik tartalmát. A kiadók persze most azt mondják, hogy a kereső piaci erőfölényével visszaélve kényszerítette rájuk ezt a szerintük igazságtalan megállapodást.

A jogdíjkezelők egyetértenek

A javaslat kidolgozói a kreatívok védelmével indokolják a szigorúbb szabályokat. Pedig a gyakorlatban sokszor nem ők a szellemi termék használatáért fizetendő díj jogosultjai. Zeneszámot, illetve videók esetében ez leginkább az album kiadója. Újságcikk esetén pedig a lapkiadó.

A jogdíjmegosztó szervezetek, köztük a legjelentősebb Európában, a német Gema üdvözli az új szabályokat. Szerintük ez hozzásegít a value gap, azaz a megosztóoldal bevétele és a jogdíjtulajdonos által az oldaltól kapott honorárium közötti szakadék csökkentéséhez.

A YouTube és a Gema évekig tartó harca sok felhasználó életét keserítette meg Németországban.

A legnagyobb videómegosztó portál évekig tartalmak sokaságát volt kénytelen blokkolni, mert a jogdíjszervezet szerzői jogi perekkel fenyegetett. 2016-ban végül megegyezés született.

Most azt mondja a Gema, hogy elégedetlen a megállapodással: (1) túl kevés jogdíjat kap; (2) a YouTube nem közöl letöltési számokat, így a Gema – idő-, munkaerő- és költségigényes eljárással – maga kénytelen meghatározni, hogy tagjai mennyit kapjanak a YouTube által folyósított átalányból; (3) a megállapodás alapján a YouTube szabad akaratából fizet, nem ismeri el, hogy erre jogszabály kötelezné.

Szövegbányászat

A szabályozás harmadik, legkevésbé ismert területe az úgynevezett data-mining, tehát a szövegbányászat. Ez a strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerésének tudománya. Európai start-upok programokat fejlesztettek ki, amelyek cégek megbízásából kikeresik az interneten azokat a tartalmakat, amelyek a megbízó szempontjából valamilyen okból érdekesek.

A javaslat megtiltaná, illetve a szövegtulajdonos engedélyéhez kötné a keresési eredmények üzleti célú felhasználást.

Ez a területen dolgozó európai cégek ellehetetlenülését jelentené. Ezt még Brüsszelben is belátják. Lehetőségek akarnak biztosítani a tagállamoknak, hogy saját hatáskörükben eltekintsenek a szabály alkalmazásától.

Nem eszik olyan forrón a kását?

A tervek alapvetően befolyásolnák a videómegosztók és a keresők működését. A felhasználók valószínűleg vesztenének. Egyúttal kérdéses, hogy a szellemi alkotások védeni szándékozott előállítói nyernének-e. Ahogy az is bizonytalan, tényleg át megy a tervezet mai formájában az Európai Parlamenten. Az internetes óriások lobbi erejét nem szabad alábecsülni!

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kisebb volt az építőipari termelés volumene augusztusban

2025 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,2, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A köztartozásmentesség a KOMA adatbázisban szerepléssel is igazolható

A köztartozásmentesség egyszerűbben is igazolható, ha valaki kéri felvételét, és szerepel a NAV Köztartozásmentes Adózói Adatbázisában (KOMA) az a legtöbb esetben kiváltja a nullás igazolást.

Hárman kapták közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

"Az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért" hárman, Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.

Szuperstartot vett a fix 3 százalékos hitelprogram

A szeptemberi adatokból látszik, hogy a fix 3 százalékos hitelprogram "szuperstartot vett", megmozdult az ingatlan- és a hitelpiac, az építőipar és az albérletpiac is.
Hirdetés

Hírek

Kisebb volt az építőipari termelés volumene augusztusban

2025 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,2, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A köztartozásmentesség a KOMA adatbázisban szerepléssel is igazolható

A köztartozásmentesség egyszerűbben is igazolható, ha valaki kéri felvételét, és szerepel a NAV Köztartozásmentes Adózói Adatbázisában (KOMA) az a legtöbb esetben kiváltja a nullás igazolást.

Hárman kapták közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

"Az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért" hárman, Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.

Szuperstartot vett a fix 3 százalékos hitelprogram

A szeptemberi adatokból látszik, hogy a fix 3 százalékos hitelprogram "szuperstartot vett", megmozdult az ingatlan- és a hitelpiac, az építőipar és az albérletpiac is.

A hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata a földtudományi természeti értékek megóvása

Az élettelen természeti értékek megóvása kulcsfontosságú feladat, ezért a hazai nemzeti park igazgatóságok az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós beavatkozásokat.

A világ élvonalában a magyar vadgazdálkodás

A magyar vadgazdálkodás Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amelyre jogosan lehetünk büszkék – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, a 2025. évi Országos Vadásznap ünnepélyes megnyitóján, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Göbös-majorban.

Lappföld és Dubai is népszerű célpont az adventi időszakban

Kezdődik az adventi szezon a turizmusban is

Kórházak energetikai korszerűsítését célzó elemmel bővül a Jedlik Ányos Program

Csaknem 89 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező, kórházak, illetve egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítését célzó programmal bővül a Jedlik Ányos energetikai program.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.