Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést. A megújuló források és a cseppfolyós gázzal üzemeltett erőművek lesznek a konszern energiatermelésének kulcselemei. A Shell részvényei a bejelentés óta szárnyalnak.
„A Shell a megoldás és nem a probléma része akar lenni.”
„Vannak, akinek a kiszámíthatóság a legfontosabb, és vannak, akik mernek változtatni. A Shell az utóbbiak közé tartozik” – mondta a holland energetikai mamutvállalat vezetője az amszterdami központból tartott online sajtótájékoztatón.
Ben van Beurden bejelentette, hogy a világ harmadik legnagyobb olajtársasága a zöld fordulat úttörője lesz a fosszilis energiát termelő és értékesítő világvállalatok között. Ennek jegyében a Shell évi 2 százalékkal csökkenti a fosszilis energiahordozók értékesítését. Párhuzamosan emeli a megújuló forrásokból származókét.
A tavaly 345 milliárd USD bevételt elért Shell nem az első olajkonszern, amelyik felvette a termékpalettájára a környezetbarát forrásból termelt energiát. „A különbség, hogy mi nem kényszerből tesszük. A Shell a megoldás és nem a probléma része akar lenni” – mondta a cég vezetője. Hozzátéve, hogy „amíg marad az olajüzlet, egyetlen célt fog szolgálni, a megújuló energiaforrások kutatásának és fejlesztésének finanszírozását”.
A jó európaiak és a rossz amerikaiak
A kihívás hatalmas. Az ENSZ égisze alatt elfogadott párizsi klímavédelmi megállapodás szerint 2050-re CO2-mentes energiaforrásokkal kellene működtetni a gazdaságot. Több ország köztes célokat is elfogadott. Így például az EU 2030-ig 55 százalékos csökkenést akar elérni.
Ennek ellenére nem minden olajcég vált a zöld oldalra. A két amerikai óriás a világranglistán 6., illetve 8. Exxon és Chevron, ameddig lehet, kőolajat akar termelni. Fő céljuk a palagáz technológia felfedezésével ismét fontossá vált texasi olajmezők 20 milliárd hordónyi tartalékának kitermelése. A döntésben szerepet játszhatott, hogy Donald Trump kiléptette az USA-t a 2015-ben aláírt párizsi egyezményből.
Az amerikai cégekkel ellentétben az európai világcégek szinte mindegyike invesztál már a környezetbarátabb energiahordozókba. Ezek nem feltétlenül megújuló forrásokat jelentenek. Az olasz ENI és a francia Total például a hidrogén energetikai felhasználásban látják a megoldást.
Nem környezetbarát csak kevésbé környezetromboló
A Shell zöld fordulata sem egy megújuló forrást, hanem a kőolajnál kevésbé klímaromboló cseppfolyós gázt és az abból elállított áramot állítja a termékpalettája középpontjába.
A koncepcióváltás alakövét 2016-ban tették le. A Shell ekkor vásárolta meg 50 milliárd dollárért a világ legnagyobb cseppfolyós gázt termelő és azzal kereskedő vállalatát, a brit BG Groupot.
A Shell évek óta dolgozik a bevételi forrásai és ügyfélköre bővítésén is. Ez különösen kifizetődő a koronavírus-válság kezdete óta. A krízis a hagyományos energiaforrások, mindenekelőtt a kőolaj iránti kereslet számottevő visszaeséséhez vezetett.
A fogyasztók az átfogó üzletpolitikai szembeötlő jeleit a Shell-kutaknál láthatják. Egyrészt a cég agresszív árharcba kezdett konkurenseivel. Másrészt 60 ezer kútjánál elektorautó töltőállomásokat helyezett üzembe. Különösen sokat az USA-ban.
Együtt a klímáért
Az e-töltőállomások kiépítésének hátterében a vezető amerikai autógyártóval, és világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozó General Motors-al (GM) kötött megállapodás áll. A GM 2025-ig 30 e-modellt akar bevezetni. 2035-re, amikorra a termelés CO2-mentessé tételét ígéri, ezeknek kellene adniuk az értékesített autók 30 százalékát. Nagy kihívás, figyelembe véve, hogy a GM eladási slágerei hosszú évek óta az SUV-ok. Ezért a detroiti központú vállalatnak fontos, hogy a töltőállomások hiánya ne riassza el a potenciális elektroautó vásárlókat. A CEO, Mary Barra a megállapodás bejelentésekor elmondta, hogy globális kúthálózata és erős amerikai jelenléte miatt választották a Shellt partnernek.
A GM stratégiai tervei között szerepel a hidrogén meghajtású teherautók szériagyártásának beindítása is.
A befektetők hisznek a zöld fordulatban
Az együttműködés hírére és a GM jövőbemutató stratégiája láttán néhány nap alatt 20 százalékkal emelkedett az autógyár részvényeinek ára. Hasonlóan pozitívan reagálták a befektetők a Shell papírjai esetében is. Így a holland cég tőzsdei értéke 40 dolláros részvényenkénti árral 157 milliárd dollárra emelkedett.
Komoly siker egy olyan időszakban, amikor mindkét ágazat krízisben van. Az olajipari cégek a globális válság hatására csökkenő energiaigény és a megújuló energiaforrások térnyerése miatt. Az autóipar pedig a drasztikus 2020-as forgalomcsökkenés és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások okán.
Az olajipari cégek nehézségeit látják a befektetők is. Az Exxon részvényeinek ára a tavalyi átlagosa 56 dollárral szemben jelenleg 53 dolláron áll. A Chevron papírjaié szintén a 2020-as 105 dolláros átlag alatt, 102 dollárnál van. Az irány az európai vállalatoknál is lefele mutat. A francia Total részvényeinek ára 53-ról 48 dollárra, a brit BP-é 28-ról 25-re, az olasz ENI-é pedig 24-ről 19-re csökkent.
Aki nem vált, elbukik?!
„A gazdaság a legnagyobb átalakulás előtt áll az ipari forradalom óta. Aki nem, vagy csak hangzatos jelentésekkel reagál a kihívásokra, el fog bukni” – mondta néhány héttel ezelőtt John Kerry. A volt amerikai külügyminiszter és demokrata elnökjelölt annak apropóján lépett a nyilvánosság elé, hogy John Biden a környezetvédelmi kérdések elnöki különmegbízottjává nevezte ki.
Nem kétséges, hogy a hagyományos autóipari és energetikai cégek mindegyike rá fog kényszerülni a váltásra, ha a következő évtizedekben is meg alkarja őrizni jelenlegi piaci pozícióját. A jövő kihívásaira adott válaszoknak pedig a két szektor szoros kapcsolata miatt összehangoltnak kell lenniük. Az autóiparban az amerikai Tesla mindenki előtt jár. Forradalmasította az elektroautók piacát. Az energetikában az amerikai óriások továbbra is bevált fosszilis forrásokra építenek. Ezen a területen az európai Shell körözheti le a konkurenciát.
