Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Tevékenységét olyan politikai prioritások fogják vezérelni, amelyek reagálnak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújára, valamint a konfliktus okozta gazdasági kihívásokra.
A július elsejétől december 31-ig tartó cseh tanácsi elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll.
A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták. A cseh elnökség feladatának tekinti Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészítését ia, amely a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására, az alapvető szolgáltatások biztosítására, az ellenállóképesség megerősítésére, valamint Ukrajna gazdasági helyreállítására és stabilitására összpontosít.
Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.
Tekintettel a növekvő globális instabilitásra, Prága céljai között Európa védelmi képességeinek és a kibertér biztonságának megerősítése is szerepel, emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség.
Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban. Csehország az őt megelőző Franciaországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a “zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökségre legközelebb 2024 második felében kerül sor.
