A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint a világ nukleáris fegyverekkel rendelkező országai a következő évtizedben növelni fogják arzenáljukat, noha az ilyen fegyverek száma tavaly csökkent. Az intézet igazgatója szerint a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobb, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor.
“Valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy fejleszti arzenálját, és a legtöbbjük élesíti nukleáris retorikáját és a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepét” – mondta Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó programjának igazgatója.
Ez a fejlemény megfordíthatja a nukleáris készletek évtizedek óta tartó csökkenő tendenciáját. A SIPRI adatai szerint 2022 elejére a robbanófejek globális készlete a század eleji több mint 34 ezerről 12 705-re csökkent. Miközben a felhasználható nukleáris töltetek száma stagnált, a teljes készletállomány tavaly tovább csökkent, mivel Oroszország és az Egyesült Államok leszerelte a régóta nyugdíjazott robbanófejeket.
A nukleáris konfliktus veszélye újból figyelmet kapott Oroszország februári ukrajnai invázióját követően, és nyugati hírszerzési tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a Kreml taktikai vagy más korlátozott nukleáris fegyverekhez fordulhat, ha az ukrajnai háborúja tovább folytatódik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter áprilisban azt mondta, hogy országa elkötelezett a nukleáris háború elkerülése mellett, míg William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a múlt hónapban megismételte, nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetését vagy potenciális alkalmazását tervezné.
A kétoldalú orosz-amerikai stratégiai stabilitási tárgyalások az ukrajnai háború miatt elakadtak, és a többi nukleáris fegyverzettel rendelkező állam egyike sem folytat fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat
– közölte a SIPRI.
Oroszország és az USA – amelyek együttesen az összes nukleáris fegyver több mint 90 százalékával rendelkeznek – katonai készleteiben lévő robbanófejeinek száma tavaly alig változott. Kína, amely a harmadik legnagyobb arzenállal rendelkezik, nukleáris fegyverarzenáljának “jelentős bővítése” közepén van, beleértve több mint 300 új rakétasiló építését – tette hozzá.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nukleáris fegyverekkel rendelkező állandó tagjai – amelyek között Franciaország és Nagy-Britannia is szerepel – januárban közösen kijelentették, hogy “nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad vívni“, ugyanakkor megerősítették, hogy továbbra is elkötelezettek az atomsorompó, a leszerelés és a fegyverzetellenőrzési megállapodások mellett.
“Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős eredmények születtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója. (Bloomberg)
