Hiába a lakáshitel-boom, kis túlzással eltűnt az új lakások finanszírozása a bankokból: az év első 7 hónapjában aláírt hitelszerződések több, mint 77 százaléka használt lakás vásárlást finanszírozott, új lakásra 4 hónapja a folyósított hitelek kevesebb, mint 9 százaléka jut – figyelmeztet a pénzügyi szakértő.
A magyar banktörténetben az elmúlt évtizedben nem volt arra példa, hogy a folyósított lakáshitelek ilyen magas arányban finanszírozzanak használt lakás vásárlást, mint 2024-ben. Gergely Péter a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az év első hét hónapjában folyósított 780 milliárd forint értékű lakáshitelnek 77,3%-a, 603 milliárd forint használt lakás megvásárlásához segítette a családokat.
Nem épül új lakás
Gergely Péter szerint megdöbbentő, hogy 2024 áprilisa óta egyetlen hónapban sem sikerült az új lakás építést támogató hitelek arányát kilenc százalék fölé vinni a teljes lakáshitelezésen belül – ilyen alacsony részarányra a tavalyi inflációs sokk okozta megtorpanást leszámítva utoljára 2017-18 fordulóján volt példa, amikor a korábbi gazdasági válságot leküzdő magyar gazdaságban kereslet ugyan volt új lakásokra, ám az építési projektek épp, hogy beindultak.
Szavai szerint önmagában nem az a probléma, hogy május óta folyamatosan 100 milliárd forint fölött van a használt lakásokra a családok által felvett kölcsönök összege – júliusban 107,75 milliárd forint értékű szerződést kötöttek használt lakás vásárlására az ügyfelek -, a gondot az okozza, hogy a használt lakás tranzakciókkal nem frissül érdemben a lakásállomány. Így például nem sok, korszerű energiatakarékos új lakással bővül a piac.
Két éve, 2022 tavaszán – emlékeztetett – áprilisban az új energiatakarékos lakásokra adott MNB Zöld Otthon hiteleknek köszönhetően a teljes lakáshitel kihelyezés közel 28 százaléka volt az új lakás finanszírozáshoz köthető. A mélypontot az elmúlt években 2017 májusa tartja, amikor a folyósított lakáshiteleknek mindössze 6 százaléka fordítódott új lakás vásárlására.
Nem jár kedvezmény
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az új lakásokat finanszírozó hitelek esetében az sem segített, hogy az idén januártól bevezetett CSOK Plusz már nem tesz érdemi különbséget a támogatásban aszerint, hogy a fiatal családok használt vagy új lakás finanszírozására költik a támogatott hitelt. A szakember szerint az elmúlt hónapokban a banki ajánlatokból is eltűntek az új lakások finanszírozását támogató külön, a használt lakás vásárlásnál némileg kedvezőbb kondíciók – noha az új lakások vélhetően forgalomképesebbek lesznek a jövőben.
Ez persze, csak félig igaz, hiszen ha az új lakás megfelel a zöld hitelcéloknak, a bankok egy része (CIB, Erste, K&H, MBH Bank) hajlandó 20-50 bázispontos kamatkedvezményt adni, ám Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy a kedvezményes konstrukció a bankok egy részénél a meglévő lakás felújításakor is igénybe vehető, tehát itt sincs különbség.
A fogyasztásnak segítene az új lakáspiac feléledése
Gergely Péter szerint érthető, hogy a kormányzat most adókönnyítéseket is kilátásba helyezve próbálja az érdeklődést az új lakások építése felé fordítani, hiszen a megugró lakásberuházások egyrészt közvetlenül segítik az építőipart. Emellett jótékonyan hathatnak a kiskereskedelemre is, hiszen az új otthonokat be is kell rendezni. Ezzel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait idézi, amely szerint az idei év első hét hónapjában rekord alacsony, mindössze 10 371 lakás építésére adtak ki építési engedélyt, ami 15 százalékkal elmarad a tavalyi – szintén nem túl izmos – 12 111-es adattól.
Ráadásul a bútor kiskereskedelmi adatok sem túl szívderítőek: miközben a KSH ha szerény mértékben is, de januártól már növekedést mér a kiskereskedelmi forgalomban, a bútor- és műszaki cikk kereskedelem az év első hét hónapjából négyszer nem tudta megugrani a 2022-es bázis adatokat.
