A koronavírus-járvány elhatalmasodásának időszakában is csökkent a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, a legnagyobb mértékben Magyarországon – közölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal.
Éves összesítésében az EBRD kimutatja, hogy a régióban a június 30-án zárult tizenkét hónapban 8,9 százalékkal 33 milliárd euróra – a térség teljes kinnlevőség-állományának 3,6 százalékára – csökkent a rossz kinnlevőségek összege a közép- és kelet-európai bankrendszerekben.
A 3,6 százalékos NPL-ráta 0,4 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben.
Az EBRD kiemeli azt is, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok bankrendszereinek NPL-rátája most már nem sokkal haladja meg az Európai Unió átlagát, amely a vizsgált időszakban 2,9 százalék volt.
A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a tartalékolástól megszűrt teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel. Az elemzés szerint a mostani adatok nem feltétlenül reprezentatívak abból a szempontból, hogy a továbbiakban miként alakul a koronavírus-helyzet.
A tanulmány szerint ugyanis a koronavírus-járvány által a térségi bankok eszközminőségére gyakorolt hatások várhatóan inkább 2021-ben jelentkeznek, amikor megkezdődik a járványra adott szakpolitikai válaszintézkedések visszavonása.
A friss EBRD-jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi helyzet nagyon különbözik a 2008-2009-es globális pénzügyi válságtól, mivel ezúttal a hitelfelvevők széles körét érintő likviditási válságról van szó.
A térség felkészültsége azonban most jobb, mint 2008-2009-ben volt, tekintettel azokra az átfogó intézkedésekre, amelyeket a közép- és kelet-európai országok a Bécsi Kezdeményezés segítségével hoztak az utóbbi években az átstrukturálási keretrendszer és a fizetésképtelenségi törvények megerősítésére. Mindemellett a térség számos országában ma már jól működő NPL-tranzakciós piacok vannak – áll a jelentésben.
Az EBRD által ismertetett éves tanulmány kimutatja, hogy a térségen belül a vizsgált tizenkét hónapban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 35,3 százalékkal a nem teljesítő banki követelések aránya a teljes kinnlevőség-portfolión belül.
Lettországban 31,3, Albániában 25,3, Szlovéniában 22,8, Horvátországban 22,6, Szerbiában 18, Litvániában 12,4, Csehországban 10,3 százalékkal csökkent a nem fizető banki hitelek összege.
