A 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum volt a témája a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Részeredméyek születtek. Derült ki a keddi tárgyalások után.
Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kifejtette, a kormány a magyar emberek nemzeti konzultáción kifejtett véleményéhez igazodva a minimálbér összegének 200 ezer forintra emelését tervezi. A cél, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók, a hazai bérszínvonal vírusválságban is töretlen növekedése tovább folytatódjék.
A nemzeti konzultációs kérdőívet kitöltők 94 százaléka értett egyet azzal, hogy a minimálbér összege 200 ezer forintra emelkedjen. Jelentős tehát a társadalmi igény a legkisebb keresetek további növelésére. A bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek. Az akkori szinthez képest jóval több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege is.
2021 nyarán minden korábbinál többen, 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Az év első felében 8,4 százalékkal nőtt a hazai átlagkereset. A járványhelyzetben a munkahelyeket és a fizetéseket is sikerült megvédeni – közölte Bodó Sándor.
A kormány érvei
A családi adókedvezménynek köszönhetően 2010 óta az egygyermekesek kereseteinek reálértéke több mint 67, a kétgyermekeseké 85, a háromgyermekeseké pedig 98 százalékkal nőtt. Ehhez képest a baloldali kormányok megelőző 8 évében a reálkeresetek mindössze 13,8 százalékkal növekedtek, és akkor még családi kedvezmény sem létezett. A kormány célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a pénztárcájukon is még inkább érezhessék a munkavállalók, a magasabb bérek kigazdálkodásában kész újabb könnyítésekkel segíteni a magyar vállalkozásokat.
A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői, delegáltjai mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a fórumon. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak a szociális partnerekkel – olvasható az ITM közleményében.
A 200 ezer forintos minimálbér részsiker
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre. A garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani. Első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől – mondta az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a megbeszéléseket követően.
A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé – erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását.
Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni. Ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak.
A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben – magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.
Jelezte, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre.
A garantált bérminimum körül bizonytalanság van
A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd. Ha ezek jelentősek lesznek, akkor szerinte a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.
Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.
A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van – mondta a szakszervezeti vezető.
