Afgánok milliói, köztük gyerekek fognak éhen halni, ha nem sikerül visszarántani Afganisztánt az összeomlás széléről – figyelmeztetett David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója.
Beasley rámutatott: a 39 milliós Afganisztán lakosságának mára több mint felét, 22,8 millió embert fenyeget az éhínség. Két hónappal korábban még 14 millió volt a számuk.
“Gyerekek fognak meghalni. Emberek fognak éhezni” – húzta alá Dubajban. “A dolgok sokkal rosszabbra fognak fordulni.”
Beasley a finanszírozás hiányában és az afgán gazdaság összeomláshoz közeli állapotában látja a problémák gyökerét.
Afganisztánban a tálib lázadók augusztusban harc nélkül elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a nemzetközi adományok elapadtak, és a megszokottnál jobban előtérbe került az afgán gazdaság segélyfüggősége. Emellett Afganisztán külföldi vagyonát is befagyasztották, miután a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja eldönteni, hányadán áll az új tálib kormánnyal.
Az élelmiszerhelyzet – amelyet tovább rontott az éghajlatváltozás – a tálib hatalomátvétel előtt is válságos volt.
“Előrejelzéseink a vártnál gyorsabban valósulnak meg” – hangsúlyozta Beasley. “Kabul gyorsabban elesett, mint ahogy vártuk, és a gazdasági összeomlás még annál is gyorsabban történik” – tette hozzá.
Kiemelte: “fel kell szabadítani a befagyasztott alapokat az emberek túlélése érdekében“.
A tél közeledtével az Élelmezési Világprogramnak havonta 220 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy etetni tudja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő afgánokat.
Sok afgán vagyontárgyainak eladására kényszerül, hogy élelmiszerhez juthasson, miután a tálibok nem tudnak fizetést adni az állami szférában dolgozóknak. Most először a városi közösségek hasonló mértékű élelmiszerválsággal szembesülnek, mint a vidékiek.
A WFP saját tartalékához is hozzányúlt annak érdekében, hogy decemberig biztosítani tudja az élelmiszersegélyeket Afganisztánnak, miután több adományozó nem tett eleget vállalásának – mondta Beasley. Előfordulhat, hogy más országoknak szánt segélyalapokból kell átcsoportosítani Afganisztán javára – tette hozzá.
Segélyszervezetek arra buzdították az új kabuli kormány emberi jogi politikájával elégedetlen országokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a tálibokkal az összeomlás megakadályozása érdekében. Figyelmeztettek, hogy az összeomlás a 2015-öshöz hasonló migrációs válságot válthat ki.
“Nem hiszem, hogy a világ vezetői tudatában vannak annak, mi vár rájuk” – mondta Beasley, felsorolva számos humanitárius válsághelyzetet a Közel-Keleten, Afrikában és Közép-Amerikában.
