A beruházások második negyedéves növekedése jelentős részben a költségvetésből részben uniós támogatással finanszírozott fejlesztéseknek köszönhető, a vállalatokat pedig a munkaerőhiány és a magas bérköltségek ösztönzik beruházásokra – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy az idei második negyedévben 15,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakit.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiemelkedő eredmény elsősorban az állami és az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek köszönhető. A beruházások növekedéséhez hozzájárul, hogy a jelentős belföldi és külföldi kereslet hatására sok cég bővíti a meglévő kapacitásait, valamint az, hogy egyes cégek a munkaerőhiány miatt új gépekkel biztosítják a termelést.
A következő időszakban továbbra is két számjegyű lehet a növekedés, de 2019-ben valamivel lassabb tempóra lehet számítani – jelezte előre Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számos beruházás befejezésével magyarázta, hogy a KSH felfelé módosított a beruházások tavalyi növekedési ütemét, a korábban közölt 16,7 százalékról 23,3 százalékra. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a tavalyi GDP adatokat is felfelé módosítaná a KSH, tett hozzá.
A Takarékbank elemzője egyetértett azzal, hogy a beruházásokat döntően az állami és uniós finanszírozású projektek húzták. Prognózisa szerint idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják. A Liget, az Egészséges Budapest program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházások értékét a következő években. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A Takarékbank ebben az évben 14 százalékhoz közeli növekedésre számít.
