A gazdaság robusztus teljesítménye mellett múlt év végi lendület áthúzódó hatása és az egy évvel korábbi alacsony bázis is szerepet játszott a GDP első negyedévi növekedési mutatójában, de elemzők szerint lassulásra kell felkészülni a következő időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint 8,2 százalékkal, a naptárhatással kiigazítva 8,0 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy az első negyedévi GDP-növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robusztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsította. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy a bankholding szakértői kissé javítják az idei, 5,9 százalékos növekedési prognózisukat.
A következő negyedévekben már lassulást várnak a holding elemzői, kockázatot jelent az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyagok és nyersanyagok hiánya, a költségek és a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre Suppan Gergely és kollégái nem számítanak, mivel a tárgyalások szerint Magyarország haladékot kaphat.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a várakozásokat érdemben meghaladta és kifejezetten dinamikus volt a gazdaság növekedése az első negyedévben. A piaci szolgáltatások növekedésében a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak volt szerepe. Az iparon belül a KSH is kiemelte a kőolaj-feldolgozást, amit részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott – jegyezte meg a Századvég szakértője.
A vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, Regős Gábor szerint meghaladhatja az 5 százalékot. A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció által okozott károk mennyire fogják vissza a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán a költségvetés bevételei is a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését – tette hozzá.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlag feletti növekedés várható volt a bőkezű kormányzati költekezés következtében. Ilyen magas kezdőérték mellett az egész évi növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az előrejelzések. Az Amundi 3,3 százalékos növekedést vár erre az éve az év eleji 5 százalék körüli becsléshez képest.
Az elemzői várakozásokat jócskán felülmúló reál GDP-növekedés a magas inflációval párosulva erős támaszt adhat a költségvetési bevételeknek. Csakhogy a kilátások nem pozitívak, a hiány pedig magas, így valamilyen fiskális szigorításra biztosan szükség lesz – tette hozzá Kiss Péter.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének megfogalmazása szerint “combos rajtot vett a magyar gazdaság, de zötyögős út vár rá“.
Az első negyedévi GDP-növekedés részben a bázishatásnak, az iparnak és a szolgáltatásoknak, valamint a megugró lakossági fogyasztásnak köszönhető. Várható volt a jelentős növekedés, mivel a múlt év első negyedévében közel 2 százalékos visszaesés volt. A lakossági fogyasztás is a szokásosnál jobban pörgethette a gazdaságot az év első hónapjaiban kifizetett extra juttatások miatt. A szakember szerint a vállalatok kényszerű készletfelhalmozása ugyancsak segíthette a növekedést.
Fontosnak nevezte, hogy az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 második negyedévében több mint 17 százalékos volt a növekedés.
Németh Dávid szerint az idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző arra emlékeztetett, hogy a korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult az ellátási feszültségekkel szemben és az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások tovább emelkedő teljesítményét támogatta.
A rövid távú kilátások nem kedvezőek. A következő negyedévek a GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. A romló kilátások ellenére a tavalyi évről jövő erős áthúzódó hatások és az magas első negyedéves teljesítmény miatt az éves gazdasági növekedés összességében valahol 4-5 százalék között alakulhat az idén. Az Erste Bank mostani előrejelzése 4,3 százalék. Sok minden függ azonban attól, hogy mikor ér véget a háború és milyen gyorsan tér magához a jelenleg még visszafogott külső kereslet – tette hozzá Nyeste Orsolya.
