A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanságáról szeptemberben, de egyetértettek abban, hogy indokolt a monetáris kondíciók finomhangolása – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptember 24-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.
A likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte.
A beérkezett adatokat, illetve a korábban még szimmetrikus, majd az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá vált inflációs és makrogazdasági kockázatokat figyelembe véve döntöttek a tanácstagok a kondíciók finomhangolása mellett.
A tanács tagjai kiemelték, hogy a lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a tartósabb inflációs tendenciák esetében is a lefelé mutató kockázatok. Emiatt a jelenlegi bizonytalan környezetben a hazai monetáris politikát továbbra is óvatos megközelítés jellemzi.
A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni. A tanács a bejövő adatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatását értékelve, egyedi döntések keretében alakítja negyedévről negyedévre monetáris kondícióit – írták.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik.
A testület várakozása szerint a fogyasztóiár-index az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik.
Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.
A tanács arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul, a romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A bérdinamika mérséklődik, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassul. A májusban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv a tanács szerint fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét.
A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül. A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.
A globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok miatt a külső monetáris politikai környezet újra lazábbá vált – mutat rá a testület, hozzátéve, hogy a lazább monetáris politikai környezet várhatóan tartósan fennmarad, és további lazító lépések várhatóak.
Kitérnek arra is, hogy a júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból indulása óta már közel 2000 milliárd forint értékben jegyeztek, és a vásárlások több mint fele új forrás az állam számára.
Felidézi az MTI jelentése, hogy a testület a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, melynek keretében szeptemberben vásárolt először vállalati kötvényt.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését október 22-én tartja, amelyről november 6-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
