A világnak takarékoskodnia kellene a vízzel, mégis évente egy százalékkal nő a fogyasztás. Az ENSZ friss jelentése szerint jelenleg az emberiség tíz százalékát fenyegeti a vízhiány. Még a vízben gazdag területek sem érezhetik magukat biztonságban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tanulmánya szerint világszerte tovább fog nőni az ivóvízhiány. Ez a növekvő környezeti problémák és a gazdasági nehézségek következménye, amihez az édesvíz fokozott szennyezése párosul – áll az ENSZ vízügyi jelentésben, amelyet a szervezet New York-i vízügyi konferenciájának kezdetén tettek közzé.
“Az éghajlatváltozás következtében a vízkészlet egyre szűkösebbé válik. Mind ott, ahol most bőséges – például Közép-Afrikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerika egyes részein -, mind pedig ott, ahol már most is szűkös – például a Közel-Keleten és a Száhel-övezetben -, súlyosbodni fog a vízhiány” – írták. A világ népességének 10 százaléka él olyan országokban, ahol a vízhiány problémái magas vagy kritikus kockázatot jelentenek.
A New York-i vízügyi konferencia 1977 óta az első olyan nagyszabású ENSZ-találkozó, amely kizárólag a vízzel foglalkozik. A 2018 és 2028 közötti úgynevezett nemzetközi vízügyi cselekvési évtized félidős értékelése péntekig tart. Különös hangsúlyt kap majd, hogy milyen mértékben lehet elérni a nemzetközileg elfogadott célokat, köztük az ENSZ fenntartható fejlődési célját, a mindenki számára elérhető tiszta vízhez való hozzáférést.
Minden negyedik ember nem jut tiszta vízhez
Az ENSZ tanulmánya elégtelennek nevezi a fenntartható fejlődési cél és a részcélok megvalósítása terén elért eredményeket. “Néhány cél eléréséhez most legalább négyszeres sebességre lenne szükség” – áll a jelentésben. Világszerte kétmilliárd ember nem jut tiszta vízhez, vagyis minden negyedik ember.
A jelentés szerint a globális vízfogyasztás 2050-ig várhatóan évente körülbelül egy százalékkal fog növekedni, hasonlóan az elmúlt 40 évhez. A szegényebb országokban a kockázatot elsősorban a rossz vízminőség jelenti, míg az iparosodott országokban a mezőgazdaság fogyasztása okoz problémát. Az éghajlati válság miatt egyes régiók egyre inkább ki vannak téve a szélsőséges és hosszan tartó aszályoknak, ami súlyos következményekkel jár a növény- és állatvilágra nézve. (Spiegel)
