Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság EU-pénzek: egyezség van - a részletek még homályosak
No menu items!

EU-pénzek: egyezség van – a részletek még homályosak

A kormányfők 540 milliárd euró hitelezéssel előteremtett azonnali támogatásról állapodtak meg. 340 milliárdot a kormányok, 200 milliárdot a vállalkozások hívhatnak le. Korona-kötvények nem lesznek, de jön az ’Európai Újjáépítési Alap’. Egyelőre homályosak a részletek. Mit tesz? Hogyan segít az EU tagállamainak?

Az uniós videó konferencia csúcson döntés született 540 milliárd euró június elejei hozzáférhetővé tételéről a rövid távú válságkezelésre. A pénzt az Európai Bizottság (EB)  hitelfelvételből teremtielő. A közép- és hosszútávú gazdaságélénkítés az ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund, RF) feladata lesz. A legalább 500 milliárd eurós volumenű alap létrehozásáról csak elvi döntés van. A részletek kidolgozását az EB-re bízták a tagállami vezetők. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen egy héten belülre eredményt ígért.

Charles Michel, az Európa Tanács elnöke –  a videó csúcs közben Fotó: Euronews/Stephanie Lecocq

Nem könnyű feladat. Az RF tartalmáról, finanszírozásáról és volumenéről is vita van. „Ahelyett, hogy számokkal dobálózunk, mérjük fel az igényeket, és ehhez igazítsuk a csomag nagyságát” – próbálta feloldani a konfliktust a német kancellár, aki ’baráti hangulatúnak’ nevezte a konferenciát. Francia kollégája ’komoly nézeteltérésekről’ és ’bebetonozódó pozíciókról’ beszélt. Macron szerint a programoknak összességében a GDP 10-15 százalékára, 1500-2000 milliárd euróra van szükségük.

A kompromisszumot tovább nehezíti, hogy az RF beleépülne az EU 2021-27-es büdzséjébe. A hétéves költségvetésről azonban rendszerint csak hónapok után sikerül megállapodni. Az első, a témában tartott, még a válság előtti kormányfői konferencián idén februárban távol voltak egymástól az álláspontok. A büdzsé kiadási főösszegéről és a tagállami hozzájárulások mértékéről sem sikerült megállapodni. Az biztosnak látszik, hogy a főösszeg jelentősen emelkedik. Az EB korona-válsággal összefüggésben bejelentett hitelfelvételeivel a tagállami GDP-k 2 százalékának, az eddig kizárólag tagállami hozzájárulásokból finanszírozott büdzsé pedig a tagállami GDP-k 1 százalékának felelt meg.

Alapok erdeje

Az utóbbi hetekben született európai segélyalapok:

  • Sure: 100 milliárdos alap a csökkentett munka (Kurzarbeit) támogatására. Június 1-től cégek és mezőgazdasági vállalkozók igényelhetnek támogatást a csökkentett munkaidőben lévő dolgozóik bér- és járulékköltségének fedezéséhez. Finanszírozása az EB által felvett hitelből történik.
  • ESM: Jelenleg 340 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező alap. Az euró-válság idején létrehozott ESM-ről a mediterrán országoknak rossz emlékeik vannak. Eddigi hitelkihelyezéseiről az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB együtt döntött. A ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításokhoz kötötte a kölcsönöket. A mostani megállapodás szerint feltételek nélkül lehet pénzhez jutni az ESM-ből.

Az olasz kormánypártok között komoly vita van az ESM-ről. A baloldali populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) elutasítja az ESM-t. Ragaszkodik a kötvényekhez. Attól tart, hogy a források igénybevétele után felbukkan a ’Trojka’ és utólag fog feltételeket támasztani.

  • BIS: A vállalkozások által júniustól közvetlenül lehívható 200 milliárdos alap. Tőkéjét az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIB) bocsájtja rendelkezésre.
  • RF: A válság közép és hosszútávú kezelésére létrehozott, minden más programot magában foglaló ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund), amely a 2021-27-es uniós költségvetés része lesz.

Régi és új frontok

Közös euró-kötvények nem lesznek. A ’Kilencek’, a déli államok, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia érvelnek mellette. Az ’Északiak’, Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország elvetik az államadósság szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Annak ellenére, hogy a ’Kilencek’ elfogadták, hogy euró-kötvények nem lesznek, megmaradt az észak-déli front. A ’Kilencek’ ugyanis vissza nem térítendő támogatásokat akarnak. Az ’Északiak’ elsősorban hitelekben gondolkodnak.

A régi törésvonal kiegészült. A Budapest és Varsó vezette csoport ellenzi, hogy a költségvetésben agrárszubvenciókra és regionális fejlesztésre szánt forrásokat részben válságkezelésre csoportosítsák át és osszák el. Az agrártámogatásra kevesebb összeg jutna, amiből Franciaország és a kelet-közép-európai tagállamok részesülnek a legnagyobb részt, az átcsoportosítás az innen elvett összeget a koronavírusválság által leginkább sújtott országokhoz csoportosítanák át.

Az euró-válság fenyeget

Ha nem lesz megoldás az RF-ről, megismétlődhet a 2008-as euróválság.

A déli államok kénytelenek lesznek piaci hitelekből finanszírozni a gazdaságélénkítést. A magánbefektetők várhatóan egyre drágábban adnak. Az emelkednek kamatokkal finanszírozhatatlanná válik az adósság. Államcsőd közelbe kerülnek a mediterrán országok. Elsősorban a válság által leginkább sújtott Itália, ahol az adóssághegy már most is a GDP 135 százalékára rúg!

A politikusok elégedettek, a kommentátorok csalódottak

A megállapodásban nagy szerepe lehetett az EKB elnökének. „Ha későn, illetve kevés segítség lesz, összeomlik több tagállam gazdasága, ami az egész kontinenst magával fogja rántja” – figyelmeztetett Christine Lagarde a megbeszélés elején és 15 százalékos GDP csökkenés rémképét festette fel. A megállapodást az is segítette, hogy az öt kulcsállam, Németország, Franciaország, Spanyolország, Itália vezetői, von der Leyen és Michel Barnier, a Tanács (ET) elnöke többször egyeztettek a konferencia előtt.

Roberto Gualtieri: több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe

Mindenki felismerte, hogy sürgősen egy innovatív válságkezelési alap kell. Ez a ’Recovery Fund’ – kommentálta a tárgyalások eredményét Giuseppe Conte. „Európai partnereink megmutatták, hogy készek a szolidaritásra” – tette hozzá az olasz kormányfő.

Ha európai kötvények nem is lesznek, de több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe és közvetlenül a cégekhez is” – értékelt a római gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri.

Nagy lépés a jó irányba” – mondta Emanuel Macron. De nem hallgatta el, hogy viták vannak a finanszírozás módjáról és a támogatások jellegéről. „Vissza nem térítendő támogatásokra és nem hitelek kellenek” – ismételte meg már korábban is hangoztatott véleményét a francia elnök. „Meg találjuk az egészséges támogatás-hitel egyensúlyt” – biztosít az RF részleteinek kidolgozásával megbízott von der Leyen.

Angela Merkel elsősorban hiteleket adna

Angela Merkel véleménye sem változott a kérdésben. Elsősorban hiteleket adna. De biztosította a legrosszabb helyzetben lévő országokat, hogy EU-költségvetése jelentősen nőni fog és a legnagyobb részben ezt eddig is finanszírozó Németország kész a hozzájárulását arányaiban is tovább növelni. Berlin évente átlagos 15 milliárd euróval többet tesz be a közös kasszába, mint amennyi visszafolyik az országba. Ezzel nem csak a legnagyobb hozzájárulást adja, de a legnagyobb nettó befizető is.

Michel Barnier a kompromisszum létrejöttében hisz

Vannak még nézeteltérések, de optimista vagyok. A legfontosabb, hogy megmutattuk az olasz barátainknak, hogy Európa nem hagyja magukra őket” – hangsúlyozta Barnier. Von der Leyen mellett neki és a tagállami pénzügyminisztereknek lesz kulcsszerepük a részletek kidolgozásában és a kompromisszumkeresésben.

A legnagyobb példányszámú német hetilap és egyben leglátogatottabb hírportál, a Spiegel ’elnapolt vitáról’ és a ’várakozásoknak megfelelő csalódást okozó eredményről’ írt. A baloldali újság szerkesztőségi cikke nem érti, „miért lenne siker a minimálkonszenzus, ami az elvárások alatt marad, de amiről világos volt, hogy előbb-utóbb megszületik”.

Hirdetés
Nemzetközi ESG konferencia közhelyek nélkül, csak a lényegről.
A legjobb magyar és nemzetközi előadókkal a bevezetés és a sikeres napi gyakorlat jó példái. Mert: a fenntarthatóság, az ESG, ma már mérettől függetlenül minden vállalkozás számára megkerülhetetlen! Mert az ESG messze több, mint a fenntarthatóság! Mert folyamatosan nő az érintettek köre! Mert a beszállítóktól is elvárják az ESG megfelelést! Mert a német beszállítói törvény új korszakot hoz a magyar KKV-knak is. Mert folyamatosan születtek, születnek az új jogszabályok. Ezért segíti a cégeket AzÜzlet november 26.-i ESG konferenciája, ahol Ön is mindent megtudhat az ESG keretrendszerről, kapcsolatokat építhet és személyesen is kérdezhet a téma legjobb előadóitól.
https://azuzletkonferenciakozpont.hu/esg-a-bevezetes-buktatoi-es-sikeres-napi-gyakorlat-konferencia/
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A DZT bevezeti az innovatív MI-influenszert az Úticél Németország számára

A DZT weboldalán már 2020-óta egy a mesterséges intelligencia által támogatott chatbot válaszolja meg az ügyfelek kérdéseit a nap minden órájában.

Mozi a bécsi Mozart-házban

Az eseménysorozat a Mozart-ház és a bécsi Lengyel Intézet szervezésében valósul meg.

A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött

A bitcoin jegyzése az év eleje óta több mint a kétszeresére emelkedett.

Fokozódhat a kereslet a lakáspiacon jövőre

A rövid távra kiadott lakások koncentráltan Budapesten az V., VI., VII., és a VIII. kerületében jelennek meg nagyobb számban, itt a lakásállomány 10 százalékát is elérhetik.
Hirdetés

Hírek

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Az Operában a “IV. Murat” operaelőadást adják elő a 2024-es Török-Magyar Kulturális Év részeként

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is hozzáférhet ehhez a kulturális mesterműhöz.

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Gazdaság

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...