Az Európai Bizottság közzétette negyedik éves jogállamisági jelentését, amely felméri a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban.
A brüsszeli testület közölte: bár egyes uniós tagállamokban továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, a jelentés a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65%-át teljes egészében vagy részben teljesítették. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utókövetése érdekében. Tekintettel arra, hogy a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, mindez csupán az egy év alatt bekövetkezett jelentős fejleményeket tükrözi. Ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn – írták.
A mai csomag magában foglalja az EU egészére jellemző helyzetet vizsgáló közleményt, valamint 27 országfejezetet, amelyek az egyes tagállamokban 2022 júliusa óta bekövetkezett fejleményeket vizsgálják. A jelentés tartalmazza továbbá a tavalyi ajánlások értékelését, és ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára,
A jelentés a következő négy pillérre tagolódik: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek, médiapluralizmus és egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.
A jelentés Magyarországra vonatkozó főbb megállapításai:
- Az országban elfogadtak jogalkotási reformokat, amelyek célja a tavalyi jogállamisági jelentésben foglalt, igazságszolgáltatással kapcsolatos ajánlások, a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott releváns országspecifikus ajánlások és a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kapcsolódó kötelezettségvállalások, valamint az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Európai Parlament által kezdeményezett eljárás keretében megfogalmazott egyes aggályok kezelése.
- Az alsóbb szintű bíróságok tekintetében aggodalomra ad okot az ügyelosztás átláthatóságának hiánya.
- Magyarország az uniós kondicionalitási eljárásra reagálva számos releváns korrupcióellenes reformot vezetett be, például új nemzeti korrupcióellenes stratégián dolgozik a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozóan, és létrehozta az új Integritás Hatóságot az uniós források felhasználásának hatékonyab felügyelete érdekében.
- A vagyonnyilatkozatok kapcsán csak mérsékelt előrelépés történt.
- Nem vezettek be módosításokat a lobbitevékenység reformja és a forgóajtó-jelenség (azaz a vezető beosztású személyeknek a magán- és a közszféra közötti vándorlása) kezelése érdekében, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártokat és a kampányfinanszírozást illetően.
- A korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt, a médiapluralizmust érintő különböző kihívások kezelése terén nem történt előrelépés.
- Aláásta a jogbiztonságot a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, valamint a kormány veszélyhelyzeti hatáskörének széles körű és elhúzódó alkalmazása, amely az egységes piacon működő vállalkozások működését is befolyásolja.
- Nem történtek lépések a továbbra is nyomás alatt álló civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok felszámolása érdekében.
