Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?

Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?

„A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – tartja az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. A Német Iparszövetség elnöke szerint viszont „méreg a hosszútávú beruházásoknak”.

A zöld fordulat lényege, hogy 2050-re az EU-ból nem kerülne CO2 vagy más üvegház hatású gáz a légkörbe.

Hans Jürgen Kerkhoff

A jelenleg érvényben lévő uniós rendelet szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tagállamoknak az év végig van idejük Brüsszel tudomására hozniuk, milyen intézkedéseket tesznek a cél elérése érdekében. A ’Hans Jürgen Kerkhoff’ 2030-ra köztes célként 50 százalékos csökkentés fektetne le.

Megszűnő munkahelyek, növekvő termelési költségek, emelkedő közterhek – a német gazdasági szereplők elsősorban az európai zöld fordulat árnyoldalait látják.

Több gazdasági érdekképviselet azonban, ha fenntartásokkal is, de felsorakozott a projekt mögött. Olyan ágazatok szövetségei is, amelyekre különösen nagy terheket ró az Európai Bizottság elnök által bejelentett ’Green Deal’ víziója.

Az acél-, a vegyipar, valamint az olaj- és gázfeldolgozók alapvetően támogatják a terveket, de tevékenységük jogi szabályozásának gyökeres átalakítását várják Brüsszeltől és Berlintől.

Hasonlóan reagált a német Acélipari Szövetség (WV Stahl) elnöke. Támogatást vár az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése terén és az üzemeket környezetbarátabbá alakításához. „Máskülönben a termelés alacsonyabb klímastandardokat meghatározó országokba fog vándorol” – figyelmeztetett Hans Jürgen Kerkhoff a vezető német gazdasági napilap, a Handelblatt kérdésére.

Határozott elutasítás

Dieter Kempfel

A Német Iparszövetség (BDI) alapvetően szkeptikus. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében.

Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempfel szintén a Handelsblattnak.

Volkmar Denner

Az egyik legnagyobb autóipari beszállító, a Bosch elnöke munkahelyek ezreit látja veszélyben. Volkmar Denner a klímasemleges Európát „a hagyományos meghajtású autók halálos ítéletének” nevezte.

Gondolom nem kell ecsetelnem, mi vár az ágazatban aktív vállalatokra és munkavállalóikra?”- mondta a Stuttgarter Zeitungban.

Az európai ipar versenyképességének elvesztése és a termelés elvándorlása miatti félelmek nem alaptalanok. Eddig csak 67 ország ratifikálta a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2, de lehetőleg 1,5 fok alá szorításáért.

A 67 ratifikáló állam a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felel. A két legnagyobb szennyező, az összes kibocsátás 27 százalékárét felelős Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között. Sőt, Peking újabb szénerőművek építését tervezi.

Andreas Kuhlmann

A cél – a nemzetközi megállapodásokat figyelembe véve – konzekvens, mégis felelőtlen” – mondta a Német Energiaügynökség (Dena) vezetője, Andreas Kuhlmann finanznachrichten.de számára adott interjúban.

Szerinte a német gazdaság sínyli meg a szénbányászat és szénerőművek jogszabályban rögzített 2038-as leállítását és a ’Green Deal’ megvalósítását is.

A túl ambiciózus célokat a növekedés és a jólét fogja bánni” – áll a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) állásfoglalásában. A szervezet szerint nem egyre újabb célokra, hanem a globális gazdasági és politikai realitásokat figyelembe vevő klímastratégiára van szükség.

Véget kell vetni annak, hogy Európa egyoldalúan egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat foga el, míg a világ más régióiban továbbra is környezetszennyezően, de olcsón termelnek” – áll a DIHK és a félmillió céget képviselő Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalásban.

Felhívják a figyelmet, hogy a kontinens az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai kibocsátó, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken.

A DIHK és a WKÖ szerint azzal lehetne igazán a klímáért tenni, ha az európai politikusok a legnagyobb szennyezőket, elsősorban Kínát és az USA-t a nemzetközi megállapodások elfogadására szorítanák. A BDI-hez hasonlóan úgy látják, hogy a konkrétumok nélküli célmeghatározások elbizonytalanítják a gazdasági szereplőket. „A cégek visszariadnak a beruházásoktól, a polgárok pedig a fogyasztástól.”

Háborgó légitársaságok

Michael O’Leary

„Az utolsó, amire szükségünk van egy őrült holland, aki szerint nem fizetünk elég adót” – rohant ki a Ryanair szókimondásáról híres vezetője, Michael O’Leary a ’Green Deal’ ellen.

Az Európai bizottság alelnökére, Frans Zimmermannsra, a program első számú felelősére gondolt. A holland politikus a zöld fordulat részleteinek madridi ismertetésén tért ki arra, hogy az EU kibővítené a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerét (ETS), ami a légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelkedését jelentené.

Frans Zimmermanns

Meglebegtette a kerozin jövedéki adó mentességének eltörlését is. Ezzel párhuzamosan a holland kormány a légitársaságok fokozottabb megadóztatását javasolta. A légiközlekedés ugyan csak az üvegházhatású gázok 2 százalékának kibocsátásáért felel, de részesedése évek óta meredeken emelkedik – érvelnek a hollandok.

Németország már a tettek mezejére lépett. A berlini nagykoalíció által elfogadott klímamegállapodás értelmében a repülőjegyeket 2020 áprilisától több környezetvédelmi adó fogja terhelni:

jegyenként a 2500 km alatti utaknál 7,5 euróról 13-ra, 2500 és 6000 km között 23-ról 33-ra, 6000 km felett pedig 42-ről 59 euróra emelik a közteherhet.

O’Leary számításai szerint a szektor jelenleg is évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítenek.

Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni.

Brüsszel vámokkal készül

Az európai ipar versenyképességét Brüsszelben is veszélyben látják. Ezért egy ’Carbon Border Mechanism’ bevezetését jelentette be Frans Zimmermanns, a Bizottság alelnöke. Ez vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.

A DIHK-WKÖ állásfoglalás szerint ez nem elegendő. A gazdasági érdekképviseletek szerint a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerének (ETS) EU által tervezet kibővítésével egyidejűleg el kellene érni, hogy a rendszer keretei között a világ más országait is további kibocsátás csökkentésekre köteleznék magukat.

További lehetőség lenne a globális CO2 díj bevezetése. Ilyesmi már több országban van. A gazdasági szereplők minden tonna CO2 kibocsátás után jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizetnek. A rendszer egyszerű és átlátható, ezért akceptált a gazdasági szereplők körében. A DIHK-WKÖ állásfoglalás is ezt tartja a globális szinten leginkább keresztülvihetőnek. Jelenleg nagyok különbségek vannak.

Svédországban a legmagasabb a CO2 díj, 115 euró. Nagy-Britanniában 25 euró, a franciáknál 45, Kanadában 13, de 2022-től 50 euró lesz. Németország idén döntött a bevezetéséről, 2021-től tonnánként 25 eurót kell a cégeknek fizetniük.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Az euróövezeti GDP gyorsabban nőtt az első negyedévben

Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés a korábbi becslésben közölt 1,2 százalék helyett 1,5 százalékra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,2 százalékról.

Az EB kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között, a Jazeera Airways járata heti kétszer közlekedik - mondta Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott járatindításon.
Hirdetés

Hírek

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között

Közvetlen légijárat indult Budapest és Kuvaitváros között, a Jazeera Airways járata heti kétszer közlekedik - mondta Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott járatindításon.

Az EKB 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.

Johann Strauss zenéje a csillagok között

2025-ben emlékezünk meg Johann Strauss, a bécsi keringőkirály születésének 200. évfordulójáról. A jeles jubileum alkalmából a "Kék Duna keringőt" elektromágneses hullám formájában az űrbe küldték, ezzel is ünnepelve Strauss zenei örökségét.

A késés miatt visszajár a fele – a MÁV-csoport 9600 esetben fizetett már

Vasárnap óta működik a késési biztosítás, a rendszer első három napján a MÁV-csoport 9600 esetben térítette vissza a jegyár felét.

A balatoni borok összekötik a múltat és a jelent, a termelőt és a fogyasztót  

A bor nemcsak nemzetgazdasági tényező, hanem kultúra, történelem, az emberi munka és a közösségi szellem esszenciája

Kínai ritkaföldfém stop: pánik előtt az európai autóipar 

Néhány európai autóalkatrész-gyár felfüggesztette a termelést, és a Mercedes-Benz is azt fontolgatja, hogyan védekezhetne a ritkaföldfémek hiányával szemben,

A kosárlegenda az üzleti életben se hátrál: szórja tripla duplát

A Steph Curry's Thirty Ink tavaly 174 millió dolláros bevételt termelt, és a vállalat szerint minden üzletága nyereséges
Hirdetés

Gazdaság

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett