A Fekete Péntekről, a rendkívüli kedvezmények napjáról már szinte mindenki ( 90%) hallott, minden második magyar vásárlást is tervez ezen a napon, 96% az interneten. Az online kereskedők 800 ezer vásárlóra, több mint egymillió tranzakcióra és 40 milliárdos forgalomra számítanak. Mielőtt elkap minket a vásárlási láz, jó, ha megismerjük a kereskedők trükkjeit! És honnan ered az elnevezés?
Az amerikaiak a boltokba özönlenek
A Black Friday közel 100 éves hagyomány az USA-ban. A jeles a napon az online vásárlás hazájában 70% még mindig a hagyományos üzletek shoppingol. A legtöbb áruház hajnalba, néhány már nulla órakor kinyit. A vásárlók órákkal korábban az ajtók előtt toporognak, hogy elcsípjék a legjobb ajánlatokat (doorbusters). A kedélyek felfokozottak, a tolongás ilyenkor normális, a hangos szóváltás gyakori, a tettlegesség sem ritka. 2008-ban még haláleset is történt egy Walmartban.
A hosszú tradíció és a világhír ellenére csak 2005 óta ez a legerősebb nagyja az amerikai kiskereskedelemnek. 2017-ben 10 milliárd dollár volt a forgalom. Korábban sokszor még a Top5-be sem került be. Viszont mindig a karácsonyi forgalom fontos előrejelzőjének számított.
Az európaiak klikkelnek
Európában a Fekete Péntek a netes áruházak nagy napja. Magyarországon 96% online vásárol. A KSH adatai szerint 2017-ben az internetes kereskedelem novemberi bevétele 32 milliárd volt. A 427 milliárdos éves forgalom közel 10 százaléka.
Két oka van, hogy az európaiak elsősorban online shoppingolnak: A kétezres évek elején, a netes kereskedelem térnyerésével egy időben tört be a Fekete Péntek is. Európában ez a péntek is hagyományos munkanap, ezért a többség inkább a klikkelésre, mint a plázázásra vállalkozik.
Majdnem karácsony
A november végi vásárlási láz a legtöbb kereskednél új bevétel. A többség nem a karácsonyi pénzköltést hozta előbbre. Így a 11. hónap december után a második legerősebbé vált a kiskereskedelemben. A GFK kutatása szerint a magyarok többsége az ajándékokat néhány héttel később, a decemberi fizetéséből szerzi be. A fekete pénteken karácsonyra még csak ötleteket gyűjtenek.
Már vannak olyan országok, például Nagy-Britanniában, Görögország és Dél-Afrika, ahol az összbevétel harmadával november a kereskedelem legjobb hónapja.
Az egész világ pénteki lázban ég
A legnagyobb európai piacon, Németországban 90% hallott már a fekete péntekről. 60% tervez vásárlást. Tavaly az átlag 210 eurót adott ki. Ez 3,6 milliárd összes bevételt jelentett, amelyből 2,4 milliárd az online kereskedők markát ütötte. Éves árbevételük 5 százaléka.
Tavaly az átlag magyar 47.000 forintot (150 euró) költött a fekete pénteken. Ezzel közel egy szinten vagyunk Ausztráliával (170) és Olaszországgal (185). De még jócskán lemaradunk a Black Friday klasszikus piacaitól, az USA-tól (450), Kanadától (420) és Nagy-Britanniától (350) – derül ki az akciókat összegyűjtő nemzetközi oldal, az 52 nyelven, köztük magyarul is elérhető Black Friday Globale statisztikájából.
Nem csak az átlagos költés mutatja, hogy hisztéria Európában, így nálunk se érte még el az amerikai szintet. A magyar netezők csak negyede tervez tudatosan vásárlást a híres napra.
Németországban van adat a vásárlók nem szerinti megoszlására is. E szerint a nőket fogta meg először az amerikai szokás. 2016-ban a vásárlók kétharmada közülük került ki. De jönnek fel az urak is. 2017-ben már 55-45 volt az arány.
Az európai országban a fekete péntek valójában nem egy nap. Az akciók és az átlagosnál nagyobb forgalom 1-2 héten keresztül kitartanak. Így van ez nálunk, de például Németországban is, ahol a fekete péntek hétvégéjén 10 milliárd euró volt a forgalom, amelynek legnagyobb hányada nem pénteken, hanem szombaton folyt be.
Mégse olyan nagyok az akciók?
A kereskedők szívesen hirdetne 80-90%-os kedvezményeket. De a piaci elemzések szerint az ennél figyelembe vett alapárak köszönő viszonyban sincsenek a termékek valós árával. Az USA-ban 2017-ben az elektronikai cikkeknél csak 20% körül volt a megtakarítás.
A karácsonyig tartó időszakban sok termék nem is a fekete pénteken volt a legolcsóbb. Ruhát viszont tényleg megérte vásárolni. Ebben a szegmensben 50% volt a valós megtakarítást mértéke.
A tengeren túli számokkal jó, ha mi is tisztában vagyunk. Magyarországon ugyanis épp a szórakoztató elektronika, a számítástechnikai eszköz, az okostelefon és háztartási gép a pénteki eladási sláger. Ez azzal függhet össze, hogy 10 magyarból 9 továbbra is jobban kedveli a hagyományos boltokat, ahol a termékeket a kezébe veheti. 10-ből 6-an az online rendelést is személyesen hozza el, hogy fizetés előtt szemügyre vegye az árut. Elektronikai cikkeket vásárolnunk leginkább a neten. Leginkább ezek a termékek ítélhetők meg, hasonlíthatók össze virtuálisan is.
A németek legtöbbször ruhaneműért kattintanak a ezen a pénteken (32%). Tehát azokat a termékeket veszik, amelyeknél a legtöbbet lehet spórolni. A műszaki cikkek részesedése 11%.
Azonban a ruházati szegmensben sem minden ajánlat nyerő. A téli kollekciók legtöbb darabja a szezon végi kiárusítás időszakában, az ünnepek után igazán olcsó. Nem éri meg játékot se venni. Ezek a kutatások szerint december első két hetében olcsóbbak.
Ha igazán spórolni akarunk tanácsos a barkácsáruházakat is egy másik időszakban, az év elején felkeresni.
Arra is gondoljunk, hogy sok kereskedő nagyvonalúan értelmezik az „utolsó darabok” kifejezést. Az esetek többségében nem maraduk hoppon, sőt jobban is járhatunk, ha nem tesszük az árut a virtuális kosárba, mielőtt más kereskedőknél is körbenéznénk.
Legyünk tisztában a jogainkkal!
Jó, ha tudjuk, hogy az online vásárlás távollevők közötti kereskedelemnek számít, így az áru átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk az üzlettől. Az eladónak ugyancsak 14 napja van a vételár visszafizetésére. Többségük megtéríti a kiszállítási és a visszaküldés költségét is. Erre azonban néhány éve a jogszabály szerint már nem kötelesek. (A fogyasztóvédelmi vonatkozásokról a Fogyasztóvédelem: a Black Friday átejtés is lehet! című írásban AzÜzlet.hu fioglalkozott.)
A fekete péntek jelentőségét és az online vásárlás veszélyeit is mutatja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) külön brosúrát adott ki fogyasztóvédelmi tanácsokkal.
Az árnyoldalak
A fekete péntek a pazarló fogyasztói társadalom szimbóluma is. Sok termék végzi használatlanuk a szekrény mélyén, vagy a kukában. De környezeti szempontból nem sokkal jobb a futárcégek teherautóinak teljes kapacitását kihasználó vásárlási lázat követő visszaküldési hullám se. ’92 óta civil szervezetek a „nem vásárlás napjának” napjának (Buy Nothing Day) kiáltották ki a Black Fridayt.
Miért fekete és miért egy novemberi nap?
Az USA-ban, ahonnan a Black Friday érkezik, az egyik legfontosabb ünnep, a hálaadás mindig november harmadik csütörtöke. Az ezt követő péntekre a legtöbben szabadnapot vesznek ki. Ezért a kereskedők a ’20-as évek óta ekkorra időzítik a karácsonyi akciók kezdetét.
A többségnek már nem a ’29-es tőzsdekrach ugrik be az elnevezésről. Az amerikaiak nem is téveszthetnék össze a két eseményt. Az utóbbi náluk fekete csütörtök néven ismert. A Wall Street ugyanis csütörtöki dőlt be, Európában viszont ekkor már péntek volt.
A név csak a ’60-as években ragadt a napra. Eredetére három magyarázat is van: Az első szerint a boltok előtti tömegek távolról fekete masszának tűnnek. A második a kereskedők pénzszámolástól befeketedett kezét adja magyarázatként. A harmadik teóriához tudnunk kell, hogy sok nyelvben a veszteséget „fekete”, a nyereséget „piros” számnak nevezik. A magyarázat szerint sok kereskedőnél ezen a napon váltott pirosról feketére az éves mérleg.
