Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
A tudósok az Ikaria wariootia nevet adták az állatnak, amely fosszíliájának felfedezéséről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban számoltak be. Úgy vélik, ez az Ausztráliában felfedezett élőlény az egyik legfontosabb, valaha talált ősi állat lehet.
Úgy tűnik, ez az úgynevezett kétoldali szimmetriájú állatok (bilateria) csoportjának legkorábbi ismert tagja. Ezek olyan organizmusok, amelyek két szimmetrikus oldallal rendelkeznek, egy elülsővel és egy hátsóval – egy szájjal és egy végbélnyílással, ezeket a táplálékot feldolgozó bél köti össze – mondta Scott Evans, a Smithsonian Intézet washingtoni Természettudományi Múzeumának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Az ilyen test megjelenése az ediakara földtörténeti időszakban döntő pillanat volt a földi élet evolúciója szempontjából. Kikövezte az utat a sokkal fejlettebb kétoldali szimmetriájú állatok számára, mint amilyenek a halak, a hüllők, a kétéltűek, a madarak, az emlősök, a rovarok vagy a puhatestűek. A nem kétoldali szimmetriájú állatok közé tartoznak például a szivacsok, a korallok és a medúzák.
A mintegy 6 milliméteresre megnövő Ikaria wariootia megjelenése féregszerű volt, bár egyik vége nagyobb volt, mint a másik.
Felfedezése rávilágít arra, milyen szerény kezdetekből indult az állatok birodalma ezen hatalmas szegmensének, köztük az emberiségnek az evolúciója – fejtették ki a kutatók.
“A kétoldali szimmetriájú állatok eredete és korai evolúciója fontos kérdés az evolúcióbiológusok és a paleobiológusok számára, hiszen természetesen mi is bilatériumok vagyunk. Természetes ösztön, hogy tudni akarjuk, mikor jelentek meg először az őseink és hogyan néztek ki” – mondta Mary Droser, a Kaliforniai Egyetem riverside-i tagintézményének geológusa.
Kifinomult képalkotási technikákkal a kutatók 118 egyedet azonosítottak az általuk fúrt vájatok nyomán a NASA anyagi segítségével. A kutatás szerint az Ikaria wariootiához köthető a Dél-Ausztrália államban korábban talált több tízezernyi vájat is.
“Korábban már megjósolták, hogy léteznie kell valami hasonlónak a vájatok és a modern állatok genetikai tanulmányozása alapján” – mondta Evans.
Az Ikaria wariootia egy másik, tudományos szempontból nagy fontosságú primitív állat, a Dickinsonia mellett élt, amely jóval nagyobb volt, nem volt kétoldalúan szimmetrikus és a tudomány jelen állása szerint evolúciós zsákutcának bizonyult.
Bár egyetlen szervéről sincsenek információk, egy korábbi ausztrál kutatás szerint az Ikaria wariootia izmai segítségével hajtotta előre magát a tengeri üledékben, hogy táplálék, vagyis holt szerves anyag – például Dickinsonia-tetemek – után kutasson.
