A felhalmozási célú készpénzállomány növekedésével párhuzamosan az elektronikus fizetési szolgáltatások iránti igényt is felerősítette a pandémia, és ez a járvány enyhülésével is magas szinten maradhat – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb tanulmányában.
Az elemzésben kiemelik: az elektronikus fizetések arányának további emelkedését vetíti előre egyebek mellett a törvényi szabályozás, amely szerint 2021. január 1-től minden online pénztárgépnél történő fizetés esetén biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét is. Ez több tízezer új üzletben teszi majd lehetővé a vásárlók számára, hogy a készpénz helyett elektronikus fizetési módot is választhassanak.
Másrészt az azonnali fizetés 2020. márciusi indulása óta a kártyás fizetés mellett már az átutalás is valós alternatívát jelenthet. Tavaly a negyedik negyedévben a bankok egy része már bevezette az azonnali fizetésre épülő szolgáltatását. 2021 során várhatóan egyre több bank és egyéb pénzforgalmi szolgáltató fog megjelenni olyan új fizetési szolgáltatásokkal, amelyek az azonnali fizetésre épülve mind magánszemélyeknek, mind vállalatoknak és kereskedőknek kényelmes, gyors és olcsó fizetési megoldásokat nyújtanak majd.
Ilyen például a kereskedő oldali QR kód generáló alkalmazás, amely a kártyaelfogadás mellett egy új alternatívája lehet az elektronikus fizetés elfogadásának.
Pénzforgalmi szempontból a járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt. A készpénzes tranzakciók darabszámának drasztikus visszaesése mellett, különösen – az utazással kapcsolatos általános óvatosság és a bevezetett korlátozások miatt – a határon átnyúló, személyes jelenlétet igénylő helyzetekben lebonyolított kártyás fizetések, illetve a külföldi kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított tranzakcióknál jelentkezett szignifikáns visszaesés. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldi vásárlások száma a teljes évben 7 százalékkal nőtt, értékben pedig 17 százalékkal. A kártyás fizetéseken belül a hitelkártyával lebonyolított tranzakciókat nagyobb mértékben érintette a vírus: míg visszaesett a tranzakciók darabszáma és értéke is, addig a betéti kártyás vásárlások – a 2019-es mértékhez képest mérsékeltebben -, de 2020-ban továbbra is növekedést mutattak.
Az elemzés szerint a járvány az átutalásos pénzforgalmat is jelentősen befolyásolta. Míg a lakosság és a vállalatok által egyaránt használt egyedi átutalások száma 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a főleg a vállalatokra jellemző csoportos átutalások, a lakosság által használt csoportos beszedések és az államkincstárnak küldött tranzakciók száma 3-9 százalékkal csökkent. Az azonnali és napközbeni rendszerekben a kis összegű átutalások (0-50 ezer forint közötti) száma tavasz óta minden hónapban nagy mértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a 2019 azonos időszaki értéket. Ez alapján vélhetően a pandémiás helyzet következtében a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része tartósan átcsatornázódhatott a 2020. március elején indult azonnali fizetési rendszerbe, ami az összes bank összes ügyfele számára folyamatosan elérhető azonnali fizetési szolgáltatást biztosít – jegyezte meg az MNB.
Az online pénztárgépek nyugtainformációi alapján a rögzített vásárlási tranzakciók darabszáma jelentősen visszaesett 2020-ban, ami különösen a készpénzes fizetéseket értintette. Ennek következtében a kártyás fizetések aránya dinamikusan nőtt, amely emelkedés április és május, majd december hónapokban kiugró volt. Így az éves vásárlások érték szerint már 40 százaléka elektronikusan zajlott 2020-ban, és a kártyás fizetések aránya a darabszámokat tekintve is 5 százalékponttal, 22 százalékra emelkedett, ami az online pénztárgép adatbázis fennállása óta mérhető legnagyobb éves növekedésnek felel meg – állapította meg a jegybank.
A készpénzes fizetési tranzakciók darabszámának és összértékének szignifikáns csökkenése ellenére a forgalomban lévő készpénzállomány éves szinten közel 10 százalékkal nőtt, 6 530 milliárd forintról 7164 milliárd forintra nőtt, ami azonban nem tekinthető kirívónak. A növekedés fő hajtóereje a nagy címletű bankjegyek iránti kereslet volt, melynek hátterében vélhetően a megtakarítási, felhalmozási célú készpénztartás áll, ez a gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén világszerte megszokott, tavaly szinte minden fejlett gazdaságban tapasztalható volt – írták. Egyértelmű visszaesés volt a kártyás készpénzfelvételeknél is, míg a készpénzbefizetések darabszáma és értéke is emelkedett 2019 azonos időszakaihoz képest.
