Az idén januártól érvényes fogyasztóvédelmi előírások pontosították a javítási kötelezettség határidejét, a jótállási időt, az e-jótállási jegy is polgárjogot nyert. A fogyasztóvédelmi törvény a hibás teljesítés bizonyítását is egyszerűbbé tette. Dr. Bures Gabriella kamarai békéltető testületi elnök AzÜzlet.hu-nak azt mondta: a pontosító, új, szigorúbb jogszabályi előírások a viták elkerülését is nagyban segítik. A jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése.
– A fogyasztók és a vállalkozások között felmerülő viták nagy többsége a termékek vásárlását követően kiderülő, vélt vagy valós meghibásodások miatt keletkeznek. Megegyezés hiányában sokszor alakulnak ki patthelyzetek, hosszú, elhúzódó javítások, többszöri meghibásodás esetén is teljesítetlen csere igények – válaszolta kérdésünkre dr. Bures Gabriella. A Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület elnöke hozzátette: az eladó, illetve gyártó és a fogyasztó számára egyaránt kellemetlen helyzetek sora ezzel még nem ért véget. A több mint kellemetlen fogyasztóvédelmi tapasztalatok sora a jövőben az új, szigorúbb jogszabályi előírások megalkotásával lényegesen lerövidülhetnek.
A szigorítások a 151/2013 (IX.22.) kormányrendelet módosításainak megfelelően a fogyasztók és vállalkozások között létrejött szerződésekre alkalmazandók.
A szigorítások a kötelező jótállás szabályaira vonatkoznak.
A jótállási kötelezettség kedvezőbb helyzetbe hozza az egyszerű vásárlókat: nekik elég a hiba tényét bizonyítani, ugyanis ha a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta).
A termék árától függően változik a jótállási idő: a korábban egységesen meghatározott egy év helyett a 10 ezer-100 ezer forint közötti termék esetében 1 év, a 100 001 – 250 ezer forint közöttinél 2 év, 250 ezer forint feletti érték esetében 3 év lett. A jótállási határidő kezdete az áru átadásának időpontja, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja, attól függően, hogy ez a vásárlást követő 6 hónapon belül megtörténik-e. Ha a beüzemelésre a vásárlást követő 6 hónapon túl kerül sor, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz, így célszerű erre odafigyelni – ismertette.
Egyértelműen meghatározott határidők
A jótállási időn belül hiba jelentkezik, az új jogszabályok egyértelmű keretet adnak, a hiba kijavításának lehetőségeire – folytatta az békéltetőtestület elnöke. – Ha a fogyasztó a termék javítását kéri, ő döntheti el, hogy igényét a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy közvetlenül a javítószolgálatnál érvényesíti-e.
Ezeket a szabályokat nem minden termékre kell alkalmazni, így pl. személygépkocsikra, motorkerékpárokra…nem. Ugyanakkor a tájékoztatási kötelezettség itt is szabály.
Első alkalommal történő meghibásodás esetén, ha a vállalkozás vagy a szerviz által megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket. Ha a termék cseréjére nincs mód, a bemutatott számla vagy nyugta alapján a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül visszatéríteni a vásárló részére. Ha a termék javítható, akkor a vállalkozásnak törekednie kell a termék 15 napon belüli javítására. Ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról. Ennek célja, hogy a vásárló tudja azt, hogy meddig kell a terméket nélkülöznie. Ha azonban 30 napon belül sem sikerül megjavítani a hibás terméket, akkor 8 napon belül ki kell cserélni azt, vagy vissza kell fizetni a vételárat.
Egyes esetekben a csere kötelezettség – szögezte le a szakértő. A kereskedő köteles cserélni a terméket, ha azt a jótállási ideje alatt háromszor javítani kellett, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás. Fontos azt is tudni, hogy a háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik.
Az új előírások ugyanakkor megakadályozzák, hogy a mindennapi élethez szükséges, drága árucikkek is hosszú hónapokra a szervizben ragadjanak alkatrész hiányra, készlethiányra hivatkozással.
Ami alól semmikép sincs kibúvó: a jótállási időszak meghosszabbodása. Valamennyi kötelező jótállás alá tartozó termékre vonatkozik az az előírás, hogy a jótállás időtartama meghosszabbodik a javítás időtartamával, amely idő alatt az árut a fogyasztó nem használhatta.
Összefoglalva a kötelezettségeket
- Ha a termék nem javítható: csere vagy az nem lehetséges a vételár visszafizetése nyolc napon belül
- Ha a termék 15 napot meghaladóan javítható – tájékoztatási kötelezettség
- Ha a termék 30 napot meghaladóan javítható: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés
- Ha a termék negyedszer is elromlik: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés
További újdonság, hogy elektronikus úton átadott, úgynevezett E-jótállási jegyet is ki lehet állítani. Persze továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak. Az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak.
Egyértelműen rögzíti a jogszabály azt is, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Tehát a csomagolás hiányában is érvényesíthető a jótállási igény.
A szakember megjegyezte: ez korábban sem volt feltétel, de az ellenőrzési tapasztalatok alapján sok probléma volt ezzel, ugyanis gyakran plusz feltételként jelölték meg a vállalkozások, holott ez eddig sem volt jogszerű.
Nem jelenthet felmentést a jótállási kötelezettség alól – ez gyakori vitaalap -, hogy a jótállási igény megalapozott-e. A vita a felek között a hiba okát illetően alakul ki – mondta a békéltető testület elnöke. Ha a vállalkozás a fogyasztó okozta a termék hibáját, például nem rendeltetésszerű használattal, azt a jótállás esetében annak teljes időtartamára bizonyítania is kell.
Kiss Nikolett
Törvényhelyek
A szavatosság lényege, hogy a kereskedő szavatolja, eladáskor hibátlan terméket adott el, nincs olyan rejtett hibája, amely később meghibásodást okozna. A szavatossági igény valamennyi termék esetén – értékhatártól függetlenül a teljesítés időpontjától számított egy év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 2 év. (Ptk. 6:163. §) A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. Ez az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért a jótállás időtartama alatt.
A jótállás két fajtáját ismerjük: jogszabályon alapuló kötelező jótállás, illetve a szerződésen alapuló, annak megfelelő teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal.***(Ptk. 6:171. §)
A szavatosság és a jótállás a hibás teljesítés esetére adnak a vevő számára jogokat. Az eladó/gyártó a szavatossági, a jótállási kötelezettség alapján felelősséggel tartozik a vevő felé a Ptk. előírásainak megfelelően. Nevezetesen köteles a terméket kijavítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – a vételár visszatérítését kérni, azaz elállni a szerződéstől. (Ptk. 6:159. §)*
A vevőt megillető jogok megegyeznek, akár szavatosság, akár jótállás keretében érvényesítik. Lényeg a hibás teljesítésen van, amely akkor következik be a Ptk. 6:157. § -a szerint, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
