A virágzó hazai fürdőturizmusról közöl cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Széchenyi és a Gellért fürdőt, valamint a hévízi termálvizes tavat bemutató írás szerint reálisak a kormányzati tervek, amelyek a fürdőturizmusra támaszkodva 10-ről 16%-ra növelné az idegenforgalom arányát a GDP-ben.
Átlagos hétköznap a szinte mindig teltházas Széchenyi fürdőben. Hideg napokon is langyos vizű kültéri medencékben úszkálók és sakkozók, a tucatnyi beltéri medence forró vizében pihenők, a legkülönbözőbb szaunákban izzadók – festi meg a cikk a városligeti termálfürdő képét.
A 30 ezer m2-es Széchenyi – Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. A neoreneszánsz épületegyüttes 1913 óta ékesíti a magyar fővárost. A víz Budapest második legmélyebb kútjából, 1246 méterről érkezik, és 76 fokosan tör a felszínre. Kalciumban, magnéziumban, fluoridban, nátriumban és szulfátban különösen gazdag. Olyan tömény az ásványi anyag összetétele, hogy a medencék csapjait is kikezdi a víz – mutatja be a cikk a Széchenyit számokban.
A Széchenyi vize természetesen megfelel a jogszabály által a gyógyvizekkel szemben támasztott követelményeknek. Sőt, Európa legjobb minőségű termálvizeinek egyike. Ezért az egészségbiztosítók kontinens-szerte finanszírozzák tagjaik látogatását a Széchenyiben.
Az egészségbiztosítók által támogatott kúrákból a biztosítottak mellett a fürdő is profitál. A külföldi vendéget nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Széchenyi mellett öt gyógyfürdőt és hat strandot üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója, Szőke László nyereségessé tette a vállalatot.
Ez Németországban és Ausztriában a legtöbb gyógyfürdő menedzserének nem sikerül – jegyzi meg a gazdasági fókuszú napilap. Az FAZ kérdésére a siker titkának az intenzív marketingmunkát és a szemléletváltást nevezi Szőke. Utóbbinak két vetülete van. „Igyekszünk alkalmazkodni a megváltozott látogatói igényekhez. Szombat esténként partik vannak fényshow-val, dj-vel és táncosokkal. Van sörmedencénk, amelyben nem csak fürdeni lehet, a pancsolók bátran kortyolhatnak is” – mutatja be a vezérigazgató a Széchenyi legkülönlegesebb attrakcióit.
2010 óta irányítja a patinás fürdőt. Teljesen átalakította a vállalatot. „A fizetéseket a vendégek belépőjegyeiből finanszírozzuk. Aki ezt nem tudta vagy akarta megérteni, annak mennie kellett” – ismerteti Szőke a szemléletváltás másik aspektusát. Ez az oka, hogy miután átvette a vezetést a 750 fős gárda kétharmadának mennie kellett.
A növekvő vendégszám és a háromszorosára, évi 15 milliárdos forintra emelkedett bevétel miatt azonban bővült a foglalkoztatottak köre. A Széchenyi ma 1100 embernek ad munkát – ismerteti az FAZ a legfontosabb gazdasági mutatókat. A nagyrészt állami-, önkormányzati tulajdonban lévő fürdők egyébként országszerte 18 ezer embert foglalkoztatnak.
A Széchenyi mellett a Gellértet látogatja a legtöbb külföldi Budapest gyógyfürdői közül. A két világháború között létesített és a mai napig működő hullámfürdő az első volt a kontinensen. A klasszikus kezelések mellett csokoládémasszázzsal és gyógynövénymedencével is várja a vendégeket. A nagymedence feletti karzatról pedig élő zene gondoskodik arról, hogy úszás közben se unatkozzanak a vendégek – számol be a külföldön legolvasottabb német napilap a Gellért legkülönlegesebb attrakcióiról.
„Budapest fürdőfőváros” – a FAZ szerint ez nem csak szlogen, valóban igaz a magyar metropoliszra. Sőt, a lap a 1453 termálvíz forrással, 132 gyógy- és tucatnyi barlangfürdővel büszkélkedő Magyarországot fürdőnagyhatalomnak nevezi. A gyógyvizek világhírűek, a Budapestre érkező turisták fele felkeresi valamelyik termálfürdőt. Azonban lehetne még fejlődni. A külföldi vendégek aránya országos átlagban 13%.
A vidéki fürdőkomplexumok közül a legkülönlegesebbet és legismertebbet, Hévízt mutatja be az FAZ. A német olvasók megtudhatják, hogy a Balaton közeli Hévízen található a világ legnagyobb, 4 hektáros termálvizű tava. A már a XVIII. században népszerű tó 33 és 36 fok közötti vízében félmillióan mártóznak meg évente. A legtöbb külföldi Németországból és Ausztriából érkezik, de egyre több az orosz vendég.
A termálvizeinkről szóló írás arra is kitér, hogy Magyarország vízi sport nagyhatalom. „A magyarok a tenger messzesége ellenére sok évtizede sikeresek szinte valamennyi vízi sportban” – írja a napilap. Úgy véli, ennek alapjait a közoktatásban, a kötelező általános iskolai úszásoktatással rakjuk le.
„A magyarok nem csak űzik a vízi sportokat, de az ország rendszeresen otthont ad nemzetközi versenyeknek is” – folytatódik a cikk. Példaként megemlíti a 2017-es úszó-vb-re épült Duna Arénát és a Duna a Parlament előtti szakaszán felállított műugró tribün. „Aligha lehetett volna jobban prezentálni a magyar fővárost az eseményt követő külföldi tévénézőknek.”
A turizmus az elmúlt években a magyar gazdaság húzóágazata lett. A GDP 10%-ról és 400 ezer embert megélhetéséről gondoskodik. Az Ágazatot Orbán Viktor stratégiai területté nyilvánította. Gazdasági részesedését 2030-ig 16%-ra akarja növelni. További cél 500 ezer ember foglalkoztatása és évi 50 millió vendégéjszaka elérése. A kormány mindebben központi szerepet szán a fürdőturizmus – zárul az FAZ cikke.
