Tilos a vevők hátrányos megkülönböztetése az Európai Unióban az állampolgárságuk vagy lakóhelyük alapján. A decemberben érvénybe lépő geo-blocking rendelet előírja, hogy a kereskedőknek az interneten kinált terméket minden tagállamban elérhetővé kell tenniük. A szankciókról itthon még vitatkoznak.
Az EU-n belül 2015-ben kezdődött a vita a geo-blockingról, ami a többség véleménye szerint diszkriminatív, hiszen megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.
A három esztendeje húzódó egyeztetések után elfogadott rendelet decembertől megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre, vagy letelepedési helyükre hivatkozva. Vagyis az év végétől minden EU-s kereskedőnek ki kell szállítania a vevő által interneten vásárolt terméket, tekintet nélkül arra, hogy a vevő melyik tagállamban él. Hasonló lesz a helyzet az olyan online vásárolt szolgáltatások esetében is, mint például a weblap menedzsment vagy a tűzfal szolgáltatás.
A rendelet azt is tiltja, hogy a kereskedők olcsóbban, kedvezményesebben kínálják termékeiket vagy szolgáltatásaikat a saját tagállamukban élőknek, mint más EU-s állampolgároknak – legyen az szálláshely-szolgáltatás, autókölcsönzés, vagy éppen jegyárusítás.
De a jogszabály a fizetési módokkal kapcsolatban sem tűr majd megkülönböztetést: bár a kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk szerte az Unióban.
A digitális egységes piaci stratégia kialakításában kulcsszerepet játszó rendelet tehát elfogadásra került, ám a benne foglaltak kikényszerítéséért minden tagállam maga felel. Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése, sőt egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után a decemberi hatályba lépést követően.
