A beruházási ráta a második negyedévben 27 százalékot tett ki, és évek óta ezen a magas szinten áll az adat, vagyis a beruházásokat mintha elkerülte volna a válság – mondta a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 10. makrogazdasági konferenciáján.
Gion Gábor kiemelte: jelenleg 6700 milliárd forint értékű beruházás van folyamatban, ami átadást követően 25 százalékpontnyit lesz képes hozzáadni a GDP-hez.
Az állami és magánberuházások magas szintje a jövőbeni GDP alakulását kedvezően befolyásolja, annak köszönhetően hosszabb távon is 4 százalékos maradhat a gazdasági növekedés – mutatott rá az államtitkár, aki azt is felidézte, hogy az idén várhatóan 7-7,5, jövőre 5 százalék körüli lehet a növekedés mértéke.
Amikor a vírus elérte az országot, azaz 2020-ban a magyar kormány, a nemzeti bank és a bankrendszer a GDP 30 százalékát kitevő összeget mozgósított a gazdaság ösztönzése érdekében – tájékoztatott Gion Gábor.
A fiskális kiadások közül a különféle beruházásösztönző támogatásokat, egészségügyi kiadásokat és adókönnyítéseket említette meg, továbbá a jegybank hitel- és kötvényprogramjaira hivatkozott, illetve szólt arról is, hogy a bankszektornak a hitelmoratórium jelentett nagy áldozatot. A magyarországinál nagyobb gazdaságvédelmi csomag egyedül a németeknél és a cseheknél volt – fűzte hozzá.
A gazdaságvédelmi intézkedések tavaly 5,5 százalékpontos hatást fejtettek ki a GDP-re, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás nélkül nem 5, hanem 10 százalék feletti lett volna a visszaesés mértéke – ecsetelte az államtitkár.
Idén már az ösztönző programok befolyása a GDP 8 százaléka fölé tehető, a kormányzati intézkedések nélkül tehát 2021-ben is recesszióban maradt volna a magyar gazdaság – tette hozzá. Ezzel szemben a második negyedévre a magyar gazdaság elérte a válság előtti szintet, az uniós országok között a harmadik leggyorsabb kilábalást mutatta.
Gion Gábor hangsúlyozta, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége nem populista, hanem racionális döntés. A svédországi munkaerőpiac tanulmányozása után jutottak arra, hogy Magyarországon három csoport – az 55 év fölöttiek, a 30-as éveikben járó nők és a fiatalok – foglalkoztatását érdemes lenne ösztönözni. Magyarországon a munkanélküliségi ráta a 2010-es 10 százalék feletti szintről jelentősen, 4 százalék körüli szintre csökkent mostanra. Ezen a téren uniós szinten az élvonalhoz tartozik az ország, a foglalkoztatásban ugyanakkor közepesen teljesít – magyarázta a hátteret.
A gazdaságot övező kockázatokról beszélve Gion Gábor elmondta, hogy a járvány tartós fennmaradása és új vírusmutációk felbukkanása mellett a chiphiánynak nevezett “mindenhiánnyal” is számolni kell a jövőben. Szinte minden iparágban panaszkodnak a vállalatvezetők az ellátási láncok “komoly megroppanására“.
Kettős nyomás figyelhető meg a világgazdaságban: amellett, hogy “mindenki egyszerre próbált meg újraindulni“, az akadozások miatt azok is elkezdtek készleteket felhalmozni, akik korábban ezt nem tették meg.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az árak “előbb-utóbb elérnek egy inflexiós pontot“, és ha elindulnak lefelé, akkor – ha a drágábban vásárolt alapanyagot olcsóbban eladható termékbe kell beépíteni – jelentős értékvesztések is keletkezhetnek.
Gion Gábor arról is beszélt, hogy a növekedést Magyarországon a digitalizációval is lehet ösztönözni a következő években, a járvány ezen a területen sok korábban áthidalhatatlannak beállított problémát megoldott.
Az automatizációról szólva azt mondta, hogy az nem opcionális, hanem kötelező abba befektetni. Aki nem automatizál és robotizál, az addig tud versenyképes maradni a piacon, ameddig versenytársa nem ruház be a fejlett technológiákba – húzta alá utalva arra, hogy például Svédország és Hollandia példáját is érdemes megnézni.
A gazdaságösztönző intézkedéseket a kormány nem kívánja leállítani, azért is lenne korai ezt tenni, mert egyelőre a régiós versenytársak sem léptek még erre az útra – mondta végül Gion Gábor.
