CO2 adó bevezetését tervezi Ursula von der Leyen, aki egyszerre akar a klímavédelem éllovasa és a gazdaság védelmezője lenni.
‘Európai klímaerőd’ – ez az új szlogen Brüsszelben. Nem hangzik olyan jól, mint a Green Deal a ’zöld fordulat’. Pedig mindkettő ugyan azt takarja. Az Európai Bizottság (EB) elnöke az EU-t 2050-re klímasemleges államszövetséggé változtatná.
A terv központi eleme a cél elérése érdekében az európai CO2 adó bevezetése. A néhány ország már alkalmazza: Nagy-Britanniában 21€/tonna, a kontinensen Franciaországban 44€/tonna, svédeknél a legmagasabb, 120€/tonna, igaz rengeteg szektoriális kedvezmény van, Németországban 2021-től 10€/tonna adót kell fizetniük a szennyező cégeknek.
Az összeurópai adóval minden drágulna, ami árt a klímának: az autózás, a fűtés, a fogyasztás, a termelés. Utóbbit különösen sújtaná az új közteher. Von der Leyen azonban segítséget ígér a kontinens ipari termelőinek versenyképességük megőrzéséhez.
Európa fizet. A világ profitál?
Sok vállalatnak már ma is problémát jelent, hogy külföldi versenytársaiknál sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett kell termelnie. Cserébe viszont az európai polgárok közvetlenül profitálhatnak a szűrőknek és az alacsonyabb károsanyag kibocsátásból, ay tisztább levegőből. A klímavédelem esetében ez részben másként lenne. Az európaiak a szigorúbb előírásokkal, drágább termeléssel és közlekedéssel, valamint az emelkedő CO2 adóval az egész bolygó klímájáért tennének.
A legborúlátóbb forgatókönyv szerint mégis mindenki veszítene: Európából a fejlődő országokba vándorolna a termelés, kontinensen tehát munkahelyek sokasága szűnne meg, külföldön pedig a mai európainál alacsonyabb környezeti standardok mellett, azaz klímaszennyezőbben készülnének a termékek.
CO2 importvám – bonyolultabb, mint gondolnánk
Ennek elkerülése érdekében az EB egy ’Carbon Border Tax’ (CBT) bevezetését tervezi. A speciális vám a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát lenne hivatott védeni az olcsó importtól. Mértéke megegyezne az európai CO2 adójával. Így garantálva lennének az azonos versenyfeltételek.
Elméletben jól hangzik. A probléma, hogy az európai adó mértéke az előállítás során előállt CO2-tól függne. Ezt tehát a vám kiszabásához minden importáru esetében meg kellene állapítani. Alapanyagoknál, mint az acél, vagy az alumínium lehetséges. Viszont sok száz alkotóelemből felépülő kész termékeknél, mint egy autó, vagy egy gép aligha megvalósítható. Ez túlmenően az európai vámhatóságnak azt is tudnia kellene, milyen CO2, vagy más környezetvédelmi adók terhelték a terméket a gyártási országban, ugyanis ennek összegét – a kettős adóztatást tiltó nemzetközi szabályok miatt – le kellene vonni a CBT-ből.
Von der Leyen bekeményít
„Tudomásul kell vennünk, hogy a klímabarát termelésnek ára van. Nem kell viszont elfogadnunk, hogy az olcsón, de környezetszennyező kínai termékek elárasszák az európai piacot” – indokolja Ursula von der Leyen, miért támogatja az adminisztratív nehézségek ellenére is a CBT-t. Mint legfontosabb szövetségese a tagállami vezetők közül Emmanuel Macron francia elnök.
Az EB elnökasszonya elsősorban Pekingnek és Washingtonnak akarja világossá tenni, hogy az EU nem fogja engedni, hogy visszaéljenek az európaiak környezetvédelem iránti elkötelezettségével.
Von der Leyen az EB kereskedelmi biztosa, Phil Hogen feladatává tette, hogy minden eszközzel lépjen fel a ’tisztességtelen kereskedelmi praktikák’ ellen.
A gazdasági biztost, Paolo Gentilonit pedig az európai CO2 adó és a CBT részletszabályainak mielőbbi kidolgozásával bízta meg.
A legtöbb fejtörést mindkét esetben a termékek CO2 lábnyomának megállapítása okozza a jogszabály íróinak. Szektoronkénti és terméktípusonkénti átlagok meghatározásban gondolkoznak. Az egyenkénti meghatározás még az európai termékek esetén is túl nagy munka lenne.
Kritikák és javaslatok – válaszok
CBT-t először csak olyan árukra kellene bevezetni, amelynél könnyebben megállapítható, mekkora az előállításuk CO2 igénye, mint például az acél, a metál, vagy a vegyipari termékek – javasolja a jónevű német Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (IfW Kiel) elemzője, Gabriel Felbermayr. „Ez a CO2 adó által leginkább sújtott gazdasági szereplőknek segítene.” A legjobb megoldásnak persze azt tartaná, ha az EU elérné, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerei maguk is CO2 adót vezessenek be.
Von der Leyen párttársai, a német konzervatívok közül sokan az amerikai válaszlépésektől tartanak. „Trump keresve se találhatna jobb indokot újabb importkorlátozások bevezetésére” – mondja az Európai Parlament CDU/CSU csoportjának vezetője. Angelika Nieber attól tart, hogy Washington visszatér egy korábban elvetett tervhez és büntetővámokkal fogja sújtani az európai autókat.
A német törvényhozás konzervatív frakciója, tehát Merkel és von der Leyen párttársai ugyan támogatják az EU nagyratörő klímaterveit, de meg akarják akadályozni, hogy az ipari viselje ennek szinte minden terhét. Ezért a legenergia-intenzívebb iparágak termelői esetében alacsonyabb CO2 adót és kedvezményes áram árat akarnak kiharcolni.
