Dubrovnik belvárosában nem tartózkodhat több 8 ezer turistánál, Velence is maximálja a belépő “idegenek” számát, Mallorcán a helyiek “Lődd le a turistát” táblákkal tüntetnek. Egy ausztráliai központú szervezet a pusztító “túlturizmus” korlátozását sürgeti. Budapest egyes területei is szenvednek a tömegturizmustól.
Az ausztráliai központú szervezet, a World Tourism Association for Culture and Heritage (WTACH) egyelőre a legfrekventáltabb vidékekre koncentrál, Európától távol eső turistalátványosságokra. Az azok környezetében élő közösségeket segítve igyekszik megvédeni a milliók által látogatott helyszíneket. Érzékelték a turisztikai szakemberek, hogy a helyiek kulturális értékeinek megóvásához és a turizmus fenntartásához segítséget kell nyújtani.
A WTACH, a Kulturális és Örökségvédelmi Turisztikai Világszervezet létrehozásának gondolata akkor merült fel, amikor kiderült, hogy a nemzetközi turizmus már 2018-ban elérte a 2020-as előrejelzésben szereplő 1,4 milliárd látogatói számot.
A jelenleg 15 tanácsadóval működő testület elsőként azon turistalátványosságok megóvására helyezi a hangsúlyt, amelyek látogatottsága a kritikus szintet közelíti.
A szervezet a tömegturizmus célpontjában álló világörökségi helyszínek látogathatóságának korlátozását szorgalmazza, egyben ösztönzi a fenntartható gyakorlatok megvalósítását olyan kulturális szempontból fontos történelmi helyeken, amelyek napjainkban kezdenek egyre népszerűbbé válni a turisták körében.
A szervezet alapítója és vezérigazgatója, Chris Flynn korábban a Pacific Asia Travel Association Csendes-óceáni térségért felelős igazgatójaként dolgozott, így első kézből tapasztalhatta, mekkora forgalomnak vannak kitéve egyes turisztikai célpontok.
A vezérigazgató elmondta, a WTACH olyan fejlesztési stratégiákat, valamint szakpolitikai keretrendszereket dolgoz ki és ajánl, amelyekkel elkerülhető a kambodzsai Angkorvatban, a thaiföldi Phiphi-szigeteken és a Mount Everest környékén megfigyelhető idegenforgalmi összeomlás. Álláspontja szerint a turizmusnak nagyobb tiszteletben kellene tartania a fogadó közösségeket és azok kultúráját, örökségét.
Chris Flynn egyúttal aggasztónak nevezte a turizmus növelésére tett lépéseket is. Véleménye szerint nem járnak el helyesen azok az országok, amelyek jelenlegi turistaforgalmuk megtöbbszörözését tűzik ki célul. Példaként említette Törökországot, ahova 2018-ban 40 millió turista látogatott, s ahol 2023-ra 70 millióra akarják növelni ezt a számot – a helyi lakosság megkérdezése és a történelmi helyszínek megóvására irányuló tervek kidolgozása nélkül.
A jelenség Budapesten is érződött. A KPMG szakértőjének megoldási javaslatát AzÜzlet.hu közre is adta.
Indra Dániel szerint a “túlturistásodás” legjobb ellenszere a látogatók időbeli és térbeli széthúzása, amelyben Magyarországon komoly szerep hárul a vidéki célpontokra és szállodákra.
Biztató jelenség – vélekedett – , hogy az utóbbi években a fővároson kívüli vendégéjszakák számának növekedése felzárkózott Budapest mögé (10,7 illetve 9,6 százalék), de ahhoz, hogy a térbeli széthúzás működjön, a vidéki vendégforgalomnak jobban kellene növekednie a budapestinél. Ennek egyik feltétele a működő szálláshelyek minőségi fejlesztése, illetve a szobakapacitás bővülése. További részletek ide kattintva olvashatók.