Átlagos év, sok jogszabály, erős évzárás, a három legtöbb rendeletet jegyző minisztériumnak az év utolsó pár napjára esett az éves jogalkotásuk közel fele, kétharmada.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. Jogtárának adatai szerint 2023. január 1-je és december 31-e között összesen 1567 (2022-ben 1446) új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely ha nem is sokkal, de felülmúlja a 2021-es rekordot. (2021-ben 1517, 2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó). Mindez 3,3%-os növekedés a rekord 2021-hez képest.
A 2023-ban kihirdetett jogszabályok összesen 12.448 oldalnyi Magyar Közlönyben voltak olvashatóak, ami továbbra is trendszerűen alacsonynak mondható. 2022-ben 11.882 oldal, 2021-ben 13.012 oldal, 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tizenhárom év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.
A 2023-as évben is folytatódott a veszélyhelyzeti jogalkotás. Ha nem is érte el a 2022-es 267 db-os rekordot, az idei évben összesen 202 db olyan Kormányrendelet született, amit a rendkívüli jogrendre [Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés] hivatkozva alkottak meg. Ez az összes jogszabály 12,9%-a, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (összesen 688), akkor ezek 29,36%-a, vagyis közel 1/3-a veszélyhelyzeti jogalkotás volt. Érdemes kiemelni a veszélyhelyzeti jogalkotással kapcsolatban, hogy az idei év intenzitása is közelíti (egész pontosabban 78,6%-át éri) el a 2020-as év veszélyhelyzeti jogalkotásának az intenzitását (2020-ban 257 rendelet volt), jóllehet ez volt az az év, amikor a koronavírus járvány berobbant, azonnali megoldásokat kellett adni a járvány megfékezésére.
Mindemelett a megalkotott kormányrendeletek száma növekedett a tavalyi évhez képest a Jogtár adatai szerint. 2023-ban 688 db kormányrendelet került megalkotásra, szemben a 2022-es 637 darabbal, ugyanakkor elmarad a 2021-es rekordtól. (2021-ben 832, 2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376). Mindenesetre megállapítható, hogy most már tendenciaszerűen magas a megalkotott Kormányrendeletek száma.
A Jogtár adatai szerint 2024. első napján 1374 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül (2023. január 1-jén 1917, 2022. január 1-jén ez a szám 782 volt). Ez az évkezdés az elmúlt 13 évet figyelembe véve bár erős, de átlagosnak mondható, és a képzeletbeli dobogóra sem fért fel. 2021. január 1-jén (942), 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686), 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.
Érdemes kiemelni, hogy 2024. január 1-jével „összesen” 697 jogszabály módosult, ami közel ami 60%-át teszi ki a tavaly csak a megyék vármegyékké történő átnevezése miatt eszközölt módosításoknak (ott csak az átnevezés 1172 jogszabály módosítását eredményezte).
Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte. A karácsony előtti és a két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján és egy szombatján (december 21-23 és 27-29) összesen 10 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 194 Magyar Közlöny volt, 2023-ban 223, 2022-ben 246, 2021-ben, 2020-ban 298 darab), összesen 2023 oldal terjedelemben (2022-ben az utolsó 5 munkanapon 1609 oldal), vagyis az éves közlönytermés 16,25%-a (tavaly 13,5%) erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 21-ei közlöny december 21-én éjszaka jelent meg a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni és 21-én éjfélkor állunk neki az olvasásnak, akkor naponta 202 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 12,6 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.
Ezen az utolsó pár napon összesen 882 jogszabály módosítását rendelte el a jogalkotó (a módosítások jelentős része már január 1-je előtt hatályba is lépett), ebből 182 darab olyan is volt, melynek módosítását több különböző jogszabály is elrendelte.
A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy bár a tavalyi választási évhez képest nőtt a kihirdetett törvények száma, de alatta marad így is az átlagnak. 2023-ban összesen 122 törvény (és Alaptörvény módosítás) született (2022-ben 81, 2021-ben 151, 2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).
A minisztériumok terén változás volt, hogy 2023. január 1-jén egyrészt a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással létrejött a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással 2023. augusztus 1. napján jött létre az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma. A 2024-es évet pedig úgy kezdjük, hogy a Miniszterelnökségből történő kiválással 2024. január 1. napján jött létre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is toronymagasan az Agrárminisztérium volt 189 rendelettel (2022-ben 161, 2021-ben 51, 2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55), bár ehhez az is szükséges volt, hogy az egyes rendeleteit nem saláta jogszabályokban, hanem külön-külön rendeletekben módosította, helyezte hatályon kívül. A tárcánál az év vége érdekesen alakult, mivel egészen december 20-ig csak 63 rendelete volt, a maradék, több mint 100 rendelet az év utolsó néhány napján került kihirdetésre.
A top háromban az Agrárminisztériumot idén is a Belügyminisztérium követi, aki hiába alkotott idén 20 rendelettel többet, mint tavaly, összesen 103-at (2022-ben 83, 2021-ben 52, 2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46), az év végi hajrában végül lemaradt, jóllehet ez a tárca is mindent beleadott az év végén, hiszen december 20-án még neki is csak 56 rendelete volt. Meglepetésre harmadik helyen zárt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (2024. január 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztérium) és 80 rendeletet alkotott. Érdekesség, hogy december 20-án még neki is csak 33 darab rendelete volt. Így elmondható, hogy a három legtöbb rendeletet kiadó minisztérium az éves jogalkotásuk jelentős részét az utolsó pár munkanapra hagyta (AM 66,6%, BM 45,6%, GFM 58,8%).
Jelentős ugrással, meglepően szép számú rendeletet alkotott 2023-ben az Energiaügyi Minisztérium (2022-ben 10 db) és az Építési és Közlekedési Minisztérium (2022-ben 18 db), mindketten 52 db rendeletet jegyeztek.
Az Igazságügyi Minisztérium 21 rendeletet (2022-ben 42, 2021-ben 20 db volt) alkotott, a továbbra is emelkedő számokat produkáló Honvédelmi Minisztérium pedig 49 rendeletet (2022-ben 39, 2021-ben 27 db volt). A Pénzügyminisztérium 12 rendeletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 14 rendeletet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 11 rendeletet, a Területfejlesztési Minisztérium 5 rendeletet, a Miniszterelnök kabinetfőnöke 32 rendeletet, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 8, a Tárcanélküli miniszter pedig 2 rendeletet adott ki. Az újonnan alakult Európai Uniós Ügyek Minisztériuma novemberben kezdte meg a rendeletek alkotását, végül 2 db-bal zárta az évet.
Az Alkotmánybíróság aktivitása hasonló volt a 2022-es évhez (30 db), 2023-ban 25 határozatot hozott. A Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma tovább csökkent (2021-ben 646 határozat, 2022-ben 354 határozat, 2023-ban 269 db született. Az Országgyűlés által kiadott határozatok száma a tavalyi 62-ről 33-ra csökkent, illetve tovább csökkent a Kormány által hozott határozatok száma is (2021-ben 1012, 2022-ben 696), 2023-ban 621 db határozat született.
Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (20-ról 23-ra), a Nemzeti Banknál (58-ról 67-re) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek számánál (10-ről 6-ra). Jelentősen csökkent a jogalkotás intenzitása a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökénél, aki a 2022-es 41 rendeletet követően 2023-ban 25 rendeletet alkotott. Hasonlóan csökkent az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendelet kiadása, 2022-ben 11 rendeletet, 2023-ban 2 rendeletet adott ki.
A Wolters Kluwerről
A Wolters Kluwer (WKL) világszinten vezető szerepet tölt be az adó-számviteli, pénzügyi, compliance, jogi és szabályozási, vállalati teljesítmény, egészségügyi és ESG szektorban dolgozók számára nyújtott szakmai információk, szoftver megoldások és szolgáltatások terén. Nap mint nap segítünk ügyfeleinknek a legfontosabb szakmai döntéseik meghozatalában azáltal, hogy olyan szakértői megoldásokat kínálunk számukra, melyek ötvözik a professzionális szakmai ismereteket a technológiával és szolgáltatásokkal.
A Wolters Kluwer éves árbevétele 2022-ben 5,5 milliárd euró volt. A csoport több mint 180 országban rendelkezik ügyfelekkel, negyvennél is több országban van jelen, és mintegy 20 000 munkatársat foglalkoztat világszerte. A vállalat székhelye a hollandiai Alphen aan den Rijnben található.
