Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.
Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait.
“Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak.
A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták, amelyek tele vannak planktonokkal, a halak számára fontos élelemmel.
www.pifsc.noaa.gov/eod (Klikk a képre a nagyításért)
Ám amikor Hawaii partjainál mintát vettek a planktonból, meghökkentek, hogy mennyi műanyagdarabka akadt fenn a hálójukon.
“Váratlan volt, hogy a műanyagdarabkák száma meghaladja az ivadékhalakét” – számolt be róla Williams.
A Hawaii környékén megvizsgált, ivadékhalak fejlődésében fontos szerepet játszó planktonforrásokban talált műanyagdarabkák sűrűsége átlagosan nyolcszor nagyobb volt, mint a csendes-óceáni nagy hulladékszigetben úszó műanyagdarabkák sűrűsége.
“Megrázott bennünket, hogy a legtöbb mintánkban a műanyag volt a domináns” – mondta el Jonathan Whitney, az amerikai Országos Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) tengerbiológusa.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) publikált tanulmány szerint a kutatók több száz ivadékhal felboncolása nyomán megállapították, hogy számos halfaj megeszi a műanyagdarabkákat.
“Apró műanyagdarabokat találtunk a kereskedelmi halászat számára fontos fajok egyedeiben, mint a kardhal, a makrahal vagy a korallzátonyokon élő íjhalfélék” – fűzte hozzá Whitney. De akadt műanyag a repülőhalak gyomrában is, amelyek a tonhalak és a hawaii sirályok zsákmányai.
“A biodiverzitást és a halállományt jelenleg számos, ember okozta káros hatás fenyegeti, köztük a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és a túlhalászat. Sajnos a kutatásunkból az derül ki, hogy az ivadékhalak műanyaggal való táplálkozását is hozzáadhatjuk a listához” – hangsúlyozta Jamison Gove, a honolului Csendes-óceáni Szigeteki Halászati Tudományos Központ tudósa.
