Újabb rövidítéssel bővült az üzleti élet mindennapi szakmai szótára: a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (angol rövidítése CSR) után gyorsan felkapott lett az ESG keretrendszer. Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a három tématerület, ahol a vállalatoktól elvárt a fenntarthatósági jelentéstétel. Az ESG célja a cégek mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése.
A világ számos új jelenséggel találta szembe magát századunkban: klímaváltozás, globalizáció, tömeges migráció, növekvő egyenlőtlenség és a sort hosszan lehet folytatni. A tulajdonosok, a befektetők, a kormányok, a fogyasztók és a dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a természeti és a társadalmi tőkével is törődjenek. Ez utóbbiakra is fordítsanak minél több figyelmet, valamint anyagi és egyéb erőforrást, miközben folyamatosan javítaniuk kell a vállalatirányítási tevékenységet és a folyamatokat. A tapasztalatok szerint egyre több invesztor veszi figyelembe befektetési, tőkebevonási és fontosabb pénzügyi, üzleti döntési folyamataiban az ESG szempontokat.
Mi az ESG-jelentés?
A világon mind több cég – ma még döntően a nagy-, de egyre növekvő számban a közepes méretű vállalatok – kötelezett úgynevezett ESG jelentés készítésére. Az EU 2022-ben elfogadott fenntarthatósági jelentés irányelveinek hatálya kiterjed azokra a tagországi nagyvállalatokra, ahol az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt, és a következő három mutatóérték közül bármely kettő meghaladta a megszabott határértéket:
- a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintot, és/vagy
- az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintot, és/vagy
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő
A tőzsdén jegyzett nagyvállalatokra először 2025-ben vonatkozik az ESG jelentési kötelezettség. A tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatoknak 2026-tól, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak pedig 2027-től kell először jelentést tenniük. Viszont 2028-tól már minden, EU-definíció szerinti kis- és közepes vállalatra vonatkozni fog a jelentési szabályozás.
A vállalati fenntarthatósági jelentés egy olyan dokumentum, amely egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét mutatja be környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok alapján. A jelentés tartalmazza többek között az üvegházhatású gázkibocsátást, az energia- és vízfelhasználást, a hulladékgazdálkodást, a biodiverzitást, az egészségügyet, a sokszínűséget, az emberi jogokat, az adatvédelmet és az üzleti etikát. Ezek a jelentések ösztönzik a vállalatokat a fenntarthatósági célok kitűzésére, az ESG teljesítményük mérésére, a fenntarthatósági kockázatok kezelésére és az értékteremtésre. Az ESG jelentéstétel és maguk a jelentések kiemelkedő fontosságúak a kormányok, a befektetők és a pénzügyi szabályozók számára.
A fenntarthatóság fontossága tehát ma már nem kérdés, s a befektetési döntésekben nem csupán a nyereség a mérvadó. Elvárás, hogy a vállalatok működése fenntartható legyen, mind társadalmi, mind környezetvédelmi, mind pedig vállalatirányítási szempontból. A zöld fordulat, az ESG-törvény, de mindenekelőtt bolygónk, annak lakói és a környezet iránti felelősség az egész világon fókuszba állította a szervezetek ESG tevékenységét.
Ebben az írásban nem lesz szó a környezetvédelmi és a társadalmi pillérről, viszont a vállalatirányításiról igen. Előtte viszont érdemes megjegyezni, hogy a CSR és az ESG rendszerek között vannak átfedések, például a környezetvédelem különböző formái, a társadalom, a közösségek iránti felelősségek és felelősségvállalások. Napjainkban egyébként a CSR helyett helyesebb a CR kifejezést használni, ugyanis a cégeknek nem csak a társadalom, hanem – többek között – a környezet, a sport- és a kulturális támogatások terén is vannak felelősségei.
„G”, a harmadik pillér
A következőkben a harmadik, az irányítási pillérről lesz szó, amely az ESG-rövidítés” G” betűje. A G/Governance – esetünkben corporate governance – magyar fordításban felelős vállalatirányítást (FV) és vállalati kormányzást (VK) is jelent. Az OECD megfogalmazása szerint az FV kormányzás egy olyan rendszer, amely az üzleti vállalkozások irányítását és ellenőrzését szolgálja. Az FV struktúrája meghatározza a vállalati élet résztvevői (igazgatóság, menedzserek, részvényesek és más érintettek) számára a jogokat és a felelősségeket, s útmutatást ad a vállalati kérdésekben való döntéshozatal szabályaira, eljárásaira. Ezek mellett struktúrát biztosít a vállalati célok meghatározására, ezek megvalósítására és a teljesítmény nyomon-követésére.
Mi tartozik a harmadik pillér alá? Az irányitás pillér alatt az ESG-jelentésben szereplő főbb tényezők a részvényesek jogai, az igazgatótanács diverzitása, a cégvezetés anyagi kompenzációja, illetve, hogy ezek mennyire vannak összhangban a fenntarthatósági célokkal. Továbbá itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről is a vállalatok.
FV, ESG, CSR
Mi köze van a felelős vállalatirányításnak az ESG-hez? A felelős vállalatirányítás, a corporate governance rendszerének elemeibe kell beépíteni az ESG (és a CSR) felső- és középszintű irányítását, az alsó szintekbe pedig a végrehajtást. Ki kell alakítani vállalatokon és intézményeken belül a felelős részlegeket, testületeket az ESG és a CSR tevékenységek végzésére, azok ellenőrzésére. Az ESG-tevékenységhez kapcsolódó átfogó kulcsszavak: stratégia, akcióterv, végrehajtás, kontroll, innováció.
Hol legyen az ESG a cégnél?
Az FV elmélete és gyakorlata azért is fontos, mert segítségével be lehet „tájolni”, hol helyezkedjen el az ESG tevékenység, illetve annak szervezése, irányítása a vállalati hierarchiában. Ugyanolyan fontos kérdés ez, mint a CSR helye a szervezetben. Túl egyszerű volna azt mondani, hogy az ESG helye a felső vezetésnél van. Ugyanis a topmenedzsment nem a legelső szint a vállalati belső hierarchiában.
Az FV rendszere öt belső és egy külső elemből áll:
- éves közgyűlés
- igazgatóság
- az igazgatóság bizottságai
- felügyelő bizottság
- felső vezetés (menedzsment)
- auditor (külső)
Látnivaló, hogy a felső vezetés „csak” negyedik az FV hierarchiában. Elsődleges szerepe a cég napi szintű operatív irányítása, valamint a nyereség termelésének elősegítése. A topmenedzsment átfogó stratégiai kérdésekkel, felvásárlási és összeolvadási döntésekkel, nagy összegű hitelek felvételével stb. általában nem foglalkozik. A „nagy kép” (big picture) kidolgozása, formálása, a döntések meghozatala elsősorban az igazgatóság és a tulajdonosok, valamint a részvényesek alkotta közgyűlés feladata. Az igazgatóság két közgyűlés közötti időszakban képviseli a tulajdonosok érdekeit, s egyben a cég stratégiai és működési irányító testülete.
Nem kétséges, hogy az ESG-stratégia kidolgozásában, annak végrehajtásában felső szinten az éves közgyűlésnek, az igazgatóságnak és a felső vezetésnek van kiemelkedő fontosságú szerepe és feladatsora. (Ugyanez vonatkozik a CSR-stratégiára és annak megvalósítására is.)
A legnagyobb felelőssége a közgyűlésnek van, nevezetesen sajátjuknak érzik-e a tulajdonosok az ESG-t, lehetővé teszik-e, segítik-e ezt a tevékenységet? Az igazgatóság feladata az ESG stratégia elveinek kidolgozása, aktualizálása, a kiadott feladatok teljesítésének nyomon követése. Az éves fenntarthatósági jelentés véleményezése, elfogadása ugyancsak az igazgatósági testület feladata. (Érdemes megjegyezni, hogy az ESG stratégia kidolgozásában a menedzsment mellett még általában külső szakértők, szakmai tanácsadók is részt vesznek. Az elkészült anyagot az igazgatóság véleményezi, esetleg visszaadja a szerzőknek kiegészítésre, módosításra – mielőtt a végső döntést meghozza.)
A felső vezetés feladata az ESG-stratégia végrehajtása, „aprópénzre váltása”, működtetése. Az ESG-stratégia és -gyakorlat véleményezése, tanácsadás az Igazgatóság és a felső vezetés számára, szakértés, ugyancsak az igazgatósági testület hatáskörébe tartozik.
A vállalati ESG minősége és hatékonysága a középvezetői és a dolgozói szinten dől el. Ma már nem kérdés, hogy az ESG integráns része a vállalati és az üzleti stratégiának. Nagyon fontos kérdés, hogy a cég mely részlegei, szervezetei foglalkozzanak az ESG-vel. A válasznál nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott vállalat anyagi helyzetét, amely jócskán meghatározza az ESG szervezetét, terjedelmét.
Az ESG vezetési pontjai
Javasolt ESG vezetési és végrehajtási pontok:
- az igazgatóság egyik szakértő tagja legyen irányítója, felelőse, „gazdája” felső szinten az ESG tevékenységnek
- az igazgatóság mellett a felső vezetés egy vagy több tagja foglalkozzon intézményi szinten az ESG „nagy képével”
- ESG csoport vagy osztály részletes feladatkörrel és működési szabályzattal a topmenedzsment irányítása alatt
- más tevékenységgel nem foglalkozó ESG referens(ek), ügyintéző(k)
Önálló ESG-osztály, főosztály, esetleg igazgatóság többnyire a jobb anyagi helyzetű cégeknél van. A felső vezetés irányításával dolgozó ESG referensek, ügyintézők pedig azoknál a vállalatoknál vannak, amelyek szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. Ahhoz tehát nem fér kétség, hogy a vállalatoknak valamilyen szervezeti szinten foglalkozniuk kell az ESG-vel. Természetesen igénybe lehet venni külső ESG-specialistákat, tanácsadókat, de nem lehet megkerülni az ESG-tevékenység „szervezetiesítését”!
A vállalati dolgozók (helyi érintettek, stakeholderek) mindegyikét be kell vonni az ESG tevékenységbe, illetve annak valamelyik feladatába. Fontos feladat a benchmarkok figyelése, valamint a legjobb gyakorlatok nyomon követése. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy a felső vezetés megítélésének, anyagi motiválásának legyen fontos eleme a vállalat ESG teljesítménye.
Megítélési sikertényezők
Néhány fontosabb kritikus sikertényező az ESG-tevékenység megítéléséhez:
- Az ESG tevékenység és szemlélet tudatosítása, beépítése a dolgozói kultúrába
- Felső vezetői elkötelezettség, példamutatás
- Lehetőség dolgozói kezdeményezésre
- Elkötelezettség összvállalati szinten
- Az ESG, a CSR stratégia és az egyes akciók, programok cél- és eszközrendszerének összhangja
- Az ESG, a CSR stratégia és a konkrét programok működési és viselkedési (etikai) szabályainak kialakítása, megismertetése
Zöldre festés, zöld csillogás
Ma már a cégvilágban jól ismert a greenwashing, zöldre festés, zöld csillogás kifejezés. Ez a reklám vagy marketing pörgés egyik formája, amely megtévesztő módon zöld PR-t és zöld marketinget használ, hogy meggyőzze a közvéleményt arról, hogy egy szervezet termékei, céljai vagy irányelvei környezetbarátok.
Egy felmérés szerint az amerikai vállalatok több mint fele elismerte, hogy élt már a zöldre festés eszközeivel, miközben a globális cégvezetők kétharmada abban sem biztos, hogy vállalatuk fenntarthatósági törekvései valódiak-e. Az Európai Unió országaiban a környezetbarát jellemzőkre utaló állítások (green claims) közel felét találták a felmérésekben jogszabályt sértő módon félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.
Jó példa erre, amikor egy adott termék vagy szolgáltatás zöld elemét népszerűsítik, miközben a többit figyelmen kívül hagyják. Például, amikor egy gyorsétteremlánc újrahasznosított papírból készült szívószálra vált, de továbbra is olyan húsbeszállítókkal dolgozik, amelyek erdők megsemmisítéséért felelősek. A példákat még igen hosszan lehetne folytatni.
Az ESG és az FV modellek
A felelős vállalatirányítás rendszere és feladatai a világon nincsenek egységesítve, így egymás mellett létezik az angolszász, a francia, a német és a japán corporate governance modell. Mindegyikben megvannak az alapvető (korábban említett) testületek, többnyire azonos vagy hasonló feladatkörrel. Ez azt is jelenti, hogy a felelős vállalatirányítási rendszer minden modelljében megvan a helye az ESG-tevékenység irányításának, végzésének, ellenőrzésének stb. különböző szintjeinek.
Kulcsszerepben a menedzserek
Nagyon fontos feladat az ellenőrzés, ugyanis meglehetősen sok az ESG „ernyője” alatt végzett pótcselekvés. Ilyen többek között a reklámba bújtatott ESG, az értékesítést szolgáló támogatások „eladása” ESG-ként, a társadalminak feltüntetett cégreklám, a vállalatok közötti ESG-honlap verseny.
Az ESG stratégiában, tevékenységben, kommunikációban, ellenőrzésben igencsak fontos szerepe van a különböző szinteken dolgozó menedzsereknek. A nagyvállalatok részvényesei keveset tudnak a cégek eredményeiről, gondjairól, de ezek nem is igazán érdeklik őket. Egy-egy óriáscég esetleg többmillió részvényesét elsősorban és érthető módon az osztalék nagysága és a részvényárfolyam érdekli. Ha ezek az elvárásaiknak megfelelően alakulnak, megtartják a részvényeiket, ellenkező esetben igyekeznek azokat értékesíteni.
Menedzser kapitalizmus
Napjainkban a vállalatok gazdálkodásáról, üzleti tevekénységéről stb. nem a részvényesek, hanem az ott dolgozó menedzserek rendelkeznek a legtöbb információval, ismerettel. Ezért is hívják a mai kapitalizmust menedzser kapitalizmusnak. Az igen nagy mennyiségű menedzseri információból az is következik, hogy az ESG vállalati szervezetéről, szervezéséről, feladatairól, annak ellenőrzéséről ők tudják a legtöbbet, döntően rajtuk múlik a cég ESG-tevékenységének milyensége.
A felelős vállalatirányítással kapcsolatban századunkban új követelmények fogalmazódtak meg, amelyek meglehetősen széleskörűek, ugyanakkor nem függetlenek az ESG-től. Néhány új, parancsoló követelmény: átláthatóság, elszámoltathatóság, korrupció-ellenesség, felelősség, függetlenség.
A vállalati túlélés záloga
A vállalatoknak az egész világon fel kell készülniük arra, hogy az ESG-től – némi túlzással – a túlélésük függ. Ennek fényében nem véletlen, hogy ezt a „szentháromságot” a cégek (mérettől függetlenül) egyre komolyabban veszik és igyekeznek szervezetükön belül az ESG számára a legoptimálisabb helyet megtalálni, kialakítani. De ezzel még semmi sincs „letudva”, hiszen az ESG-t be kell építeni a vállalat mindennapi tevékenységébe, nem utolsó sorban gondolatvilágába.
A vezetési tanácsadó közbeszól…
S végül néhány aktuális, gyakorlati vezetési tanácsadói észrevétel, megjegyzés az „E” -hez kapcsolódóan. Július elseje óta idehaza az erre a célra kialakított és gyártott gépek váltják vissza a „vigyél vissza” PET-palackokat, üvegeket, üdítőitalos, sörös dobozokat stb. Azokat, amelyekért 50 forintot fizetünk és amelyeken rajta van ennek jelzése. A korábban vásárolt „tartályokat” a masinák ingyen (tehát 50 forint beszámítása nélkül) sem fogadják el, visszaküldik behelyezés után. Vajon miért?
Tapasztalataim szerint a Repontok automatáinak egy része körül vannak a szelektivitást szolgáló gyűjtő-edények, amelyekbe be lehet dobni a be nem fogadott palackokat, dobozokat stb. Viszont vannak olyan visszaváltó helyiségek, ahol nincs hová elhelyezni a jelenleg visszaváltásra nemkívánatos tartályokat. Így számukra marad valahol a szemétláda, rosszabb esetben az elhajítás.
Nem volna egyszerűbb és észszerűbb, ha az automaták befogadnák az 50 forintos visszaváltási jellel nem rendelkező tartályokat is, természetesen 50 forint fizetése nélkül? Ez esetben a pénz helyett inkább egy „köszönjük” járna a képernyőn. Így legalább biztosítva lenne, hogy minden műanyag- és üvegpalack, doboz stb. egy helyre és valóban újrahasznosításra kerül. Enélkül számomra kissé hiteltelennek tűnik a MOHU környezetvédelmi erőfeszítése.
Javaslom, hogy kivétel nélkül minden Reponton legyenek szelektív gyűjtők a július 1 előtt vásárolt „mostoha” göngyölegek számára, hogy azok az „ötvenesekkel” együtt kerülhessenek feldolgozásra. Ennek több értelme lenne, mint annak, hogy a masina kiírja: túl mélyre tettem a kezemet az alagútban. Szerintem meg nem.
S még valami: a palackok, dobozok 50 forintos betétdíját készpénzzel vagy bankkártyával fizetjük ki a vásárláskor. A visszaváltó automaták három lehetőséget kínálnak: a jelzett összeget hat hónapon belül le lehet vásárolni abban a kereskedelmi egységben, ahol a visszaváltás történt; bankszámlára lehet utaltatni; jótékonysági célokra lehet fordítani.
Jó lenne tudni: miért nem ad készpénzt is a masina, s miért nem lehet bárhol levásárolni a visszaváltási összeget? (Egyes üzletekben a pénztárnál vagy az ügyfélszolgálatnál készpénzre lehet váltani a bónt.) Az ESG-nek nem szabad együtt járnia felesleges bürokráciával! Elég a Repontokra épségben visszacipelni a tartályokat és egy újabb helyen sorban állni….
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
