Hszi Csin-ping kínai elnök befejezte ötnapos európai körútját, miután ellátogatott Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra, ahol a többpólusú világról szóló pekingi víziót népszerűsítette, és megbeszéléseket folytatott a kereskedelemről, a beruházásokról és Oroszország ukrajnai háborújáról.
Franciaországban Emmanuel Macron elnök luxus palack konyakkal és egy kirándulással köszöntötte Hszi Csin-pinget a Pireneusi hegyekben található gyermekkori törzshelyére, míg Szerbiában Aleksandar Vucic elnök nagyszabású fogadtatást szervezett, több tízezres tömeg gyűlt össze, akik a szerb elnöki palota előtt azt skandálták, hogy „Kína, Kína” és kínai zászlókat lengettek – írja az Aljazeera.
Magyarországon Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is vörös szőnyeget terített Hszi elé, katonai tiszteletadással fogadva őt a magyar elnöki palotában. A körút öt év óta az első európai útja volt Hszi számára, és szimbolikus időpontban érkezett Kína és a három ország kapcsolatai szempontjából. Idén ünneplik a Kína és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatok 60., a Magyarországgal fennálló kapcsolatok pedig 75. évfordulóját. Az utazás egybeesett annak a 25. évfordulójával is, hogy a NATO bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget Szerbia koszovói háborúja során.
Elemzők szerint Hszi fő célja a látogatással az volt, hogy egy olyan világot szorgalmazzon, amelyben az Egyesült Államok kevésbé domináns, és hogy ellenőrizze a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatokban keletkezett károkat, mivel a kereskedelmi feszültségek egyre nőnek az európai vámok fenyegetése és az elektromos járműveknek nyújtott kínai támogatások vizsgálata közepette, amelyek a kínai tisztviselők szerint ártanak a helyi iparnak.
Hszi Csin-ping kétnapos franciaországi útja során Macron mindvégig sürgette a kínai vezetőt, hogy foglalkozzon Peking és az EU közötti kereskedelmi egyensúlytalanságokkal – az EU tavaly 292 milliárd eurós (314,72 milliárd dollár) áruforgalmi deficittel rendelkezett -, és használja befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Macron meghívta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy csatlakozzon a Hszivel folytatott megbeszéléseihez, hogy hangsúlyozza az európai egységet a kínai piachoz való nagyobb hozzáférés érdekében megfogalmazott felhívásokban, és hogy foglalkozzon a blokknak a kínai elektromos járművek és a zöld technológiák terén fennálló kapacitásfeleslegével kapcsolatos panaszaival. A páros azt is szorgalmazta, hogy Hszi Csin-ping ellenőrizze a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek és technológiák Oroszországba történő értékesítését.
A kínai vezető azonban úgy tűnt, hogy kevés engedményt ajánlott fel. Tagadta, hogy kínai „túlkapacitás-probléma” lenne, és csak megismételte az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezését célzó tárgyalásokra való felhívását. Hszi, aki várhatóan még ebben a hónapban Kínában fogadja Putyint, azt mondta, hogy minden felet felszólított a kapcsolatfelvétel és a párbeszéd újraindítására.
„Sem a kereskedelem, sem Oroszország nem tárgyalható Kína számára. Macron semmit sem tudott elérni [ezeken a frontokon]” – mondta Shirley Yu, politikai közgazdász, az egyesült királyságbeli London School of Economics vezető munkatársa. De azt sugallta, hogy a látogatás előmozdította Macron és Hszi személyes kapcsolatát, amely része a francia vezető stratégiájának, hogy Franciaországot az összes feltörekvő világhatalom kulcsfontosságú partnerévé tegye.
„Macron egy közös víziót oszt meg Hszivel, mégpedig azt, hogy az amerikai hegemóniának – beleértve az európai hűségre való törekvést az Egyesült Államok külpolitikájához – a felemelkedő hatalmak érdekeinek és aggodalmainak figyelembe vételével át kell adnia a helyét egy többpólusú globális világrendnek” – mondta Yu az Al Jazeerának. Macron közelmúltbeli indiai és brazíliai látogatásai is „azt bizonyítják, hogy Franciaország továbbra is e globális váltás élvonalában akar maradni” – tette hozzá.
És az engedmények hiánya ellenére francia tisztviselők a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy a látogatás lehetővé tette Macron számára, hogy átadja az Ukrajnával kapcsolatos üzeneteket, és a jövőben nyitottabb megbeszélésekre kerülhessen sor.
Ami Hszi-t illeti, Macron európai „stratégiai autonómiáról” szóló beszéde segíti a kínai vezető többpólusú világról alkotott elképzelését. És bár gazdasági téren nem történt nyilvánvaló megbékélés, Hszi látogatása segítene a „kárenyhítésben” – írta Yu Jie, a Chatham House, egy brit székhelyű agytröszt Kínával foglalkozó vezető kutatója. Segíthet megakadályozni, hogy az Európához fűződő kapcsolatok még inkább megromoljanak, ahogyan az Egyesült Államokkal is megtörtént, mondta, a kínai árukra kivetett európai vámok és az elektromos járműveknek nyújtott kínai támogatások vizsgálatának fenyegetése közepette.
Hszi franciaországi megállójával ellentétben az EU-tagjelölt Szerbiában és az EU-tagállamban, Magyarországon tett látogatásait a politikai kapcsolatok elmélyítésére és a kelet- és közép-európai beruházások bővítésére tett ígéretek jellemezték. Mindkét ország részt vesz Hszi által aláírt „Egy övezet egy út” kezdeményezésében, abban az ambiciózus infrastrukturális tervben, amelynek célja, hogy összekösse Ázsiát Afrikával és Európával, és amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal is.
Belgrádban Vučić szerb elnök csatlakozott Hszi „a közös jövő globális közösségéről” szóló elképzeléséhez, és a két vezető üdvözölte a „vasszilárd partnerséget”, miközben bejelentette, hogy a két ország között tavaly aláírt szabadkereskedelmi megállapodás július 1-jén hatályba lép. További gazdasági ígéretek között szerepelt a két ország közötti új légi összeköttetések létrehozása és a szerb mezőgazdasági termékek importjának felvétele.
Yu, az LSE politikai közgazdásza szerint Hszi belgrádi látogatása, amely a kínai nagykövetség NATO általi bombázásának 25. évfordulóján történt, arra irányult, hogy „egyértelművé tegye, hogy Kína és Oroszország közösen ellenzi a NATO keleti terjeszkedését”. Azt is „megmutatja, hogy nem szabad illúziót kelteni arról, hogy Kína meghajolna a nyugati nyomásnak, hogy csökkentse az Oroszországgal való gazdasági partnerséget” – mondta.
Budapesten Hszi több beruházást ígért a közlekedés és az energia területén, beleértve a főváros központját a repülőtérrel összekötő nagysebességű vasútvonal megépítését, valamint a nukleáris ágazatban való együttműködést – magyar tisztviselők szerint.
Hszi azt is megígérte, hogy előrelépnek a 2,1 milliárd dolláros projektben, amely a magyar fővárost a szerb fővárossal kötné össze. A terv, amelyet nagyrészt kínai kölcsönből finanszíroznak, az Egy övezet egy út kezdeményezés része.
„Mindez Hszi azon törekvését mutatja, hogy „a hidegháborús „második világot” újra jelentős geostratégiai szereplőként mutassa be” – mondta Yu. „Kína gazdasági támogatásával az EU perifériája jelentősebb európai gazdasági szereplővé válhat, nagyobb növekedési sebességgel büszkélkedve és high-tech ellátási láncokat biztosítva” – mondta.
Kína számára Magyarország kapuként szolgál az EU kereskedelmi blokkjához, és Yu hozzátette, hogy Peking és Magyarország növekvő partnersége „potenciálisan hatástalanná teheti az EU kínai elektromos járművekre vonatkozó szankcióit”.
Érsek M. Zoltán
