Nincs messze az az idő, amikor már úgy is megéri majd beruházni egy alternatív erőműbe, hogy az ott termelt energiát tisztán piaci alapon akarja értékesíteni a befektető – állítja a lapunknak adott interjúban ifj. Chikán Attila, a magyar tulajdonú ALTEO Nyrt. energetikai szolgáltató- és kereskedővállalat vezérigazgatója, akinek cége a körforgásos gazdaság területén is egyre aktívabb szerepet vállal.
– Lassan másfél évtizede már annak, hogy beléptek az energetikai piacra, ami akkoriban merész lépésnek számított. Miként tudtak megjelenni ott, ahol korábban csak a legnagyobbak rúghattak labdába?
– Egyszerre két gazdasági hatás is szerepet játszott abban, hogy az ALTEO 2008-ban, független szolgáltatóként piacra léphetett. Az egyik, hogy miközben korábban az energetika területe az induláshoz elengedhetetlen hatalmas tőkeigény miatt a legnagyobb cégek kizárólagos játéktere volt, nagyjából két évtizede megjelentek azok az új technológiák, amelyek az iparágat demokratizálva, már a kisebb tőkeerővel rendelkező startupok számára is lehetővé tették a piacra lépést. A másik jelentős változás az volt, hogy abban az időben vált megkérdőjelezhetetlenné a klímaváltozás problémája, amely új lehetőségeket, piacokat, kihívásokat teremtett.
– Ami gondolom az energetikai cégek működését is befolyásolta.
– Előtérbe került a környezetvédelem, a fenntarthatóság iránti tudatosabb elköteleződés, a cégek pedig megértették, hogy nem mellőzhetik a kérdést: mi köze van az energetikának a fenntarthatósághoz? A változást az is jól érzékelteti, hogy a megújuló energia három évtizede még csak a tudományos magazinok hasábjain szerepelt, és ott is még távoli valóságnak tűnt. Két évtizede viszont hirtelen egyre több helyen jelentek meg azok a szélerőművek, majd napelemek, amelyek hamar bebizonyították, hogy az alternatív, fenntartható energiatermelés kisebb volumenben is kivitelezhető és nyereséges lehet.
Mindezek alapján, amikor a céget létrehoztuk, arra a felismerésre alapoztunk, hogy a kisebb méretekben, helyben megvalósított energiatermelés, a fenntarthatóság iránti igény erősödése mellett, a hazai piacon is népszerű lesz. Mert az, hogy valami kicsi, az eleve egy fenntarthatósági kritériumnak tekinthető. Emellett ma már az is evidencia, hogy ha mondjuk a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, vagy a vendéglátásban a helyi igényeket helyi szinten elégítjük ki, akkor jelentősen csökkentjük a károsanyag-kibocsátást azzal, hogy például nincs szükség a szállításra. Ugyanez az energetikában is igaz: minél inkább és minél többféle módon tudjuk az energiát helyi szinten megtermelni, annál előrébb juthatunk a fenntarthatóság területén.
– De nyilván ahhoz is óriási összegek kellenek, hogy viszonylag kicsiben elő lehessen állítani energiát.
– Valóban, de segített, hogy éppen abban az időszakban jelentek meg azok az állami támogatások, amelyek a zöldenergia, valamint az úgynevezett kogenerációs energia termelését egyaránt ösztönözték. Utóbbi ugyan még fosszilis energiát jelent, de mégis környezetbarát irányt vett azzal, hogy az új megoldásokkal egységnyi gáz elégetésével a korábbinál jóval több energia hasznosul. A cég építése során nem véletlenül kezdtünk már az elejétől foglalkozni a földgázzal, a gázmotorokkal és a megújulókkal – ezen belül a nap-, a szél-, a víz- és a biogáz energiatermeléssel. Ez is jelzi, milyen hihetetlen folyamatos átalakulás jellemezte, és jellemzi ma is ezt az iparágat. A változás ráadásul állandó, hiszen néhány évtized múlva az ágazat már nem is hasonlít majd ahhoz, amit ma energetikának nevezünk. Csak egy példa az gyors fejlődésre: a földgázmotorok ma már szabályzó, kisegítő eszközök, az a feladatuk, hogy amikor az időjárási körülmények nem kedveznek a megújuló energiák megtermelésének akkor ezek a kicsi, hatékony, gyors gépek pótolják a kieső energiát. Ez a példa egyébként azt is jól mutatja, hogy a fenntarthatóság csak az egyik szempont, az ellátásbiztonságról sem szabad megfeledkezni. És persze ott az ár kérdése is: az sem járható út, hogy egy rendszer környezetbarát és megfelelően stabil ellátást nyújtó, de közben kifizethetetlenül drága.
– A mostani háborús helyzet miatti gáz- és olajellátási bizonytalanságok különösen felértékelik az energiabiztonság kérdését. A megújuló energiatermelés mennyiben tekinthető megbízhatónak Magyarországon?
– Az ellátásbiztonságban abból a szempontból nagyon jó a megújuló, hogy ez itt van. Ezt nem kell importálni. A nap süt, a szél fúj. Tehát előre tudunk lépni, mert az így megtermelt energia mindenképpen meglesz. Ezzel együtt muszáj ezek mellé tenni azokat a beruházásokat és szolgáltatásokat, amelyek a rendszerek rugalmasságát, folyamatos fenntarthatóságát biztosítják.
– A gyorsan változó szemlélethez és technológiához miként igazodik a piac?
– Elég csak a naperőművek szegmensét nézni, látható, milyen elképesztően nagy bumm volt az elmúlt években a piacon, és ez más területekre is igaz. De más oldalról nézve is óriási a változás. Egyre több az olyan fogyasztó, akinek a választásaiban szempont, hogy fenntartható cég termékéért, szolgáltatásáért fizessen. Magunk is készítettünk egy fenntarthatósági barométert, egy felmérést arról, hogy mi a fontos a munkavállalóknak, befektetőknek és kiderült, egy cég megítélésében már a negyedik legfontosabb szemponttá lépett elő a hiteles fenntarthatósági stratégia megléte. Ez is közrejátszik abban, hogy a mi szolgáltatásaink iránt is nagyon erősen megnőtt az igény. Ezt jelzi az is, hogy a 2019 óta elért kimagasló eredményeinknek köszönhetően idén év elején már át tudtuk tervezni, még ambiciózusabbá tudtuk tenni a 2026-ig tartó stratégiánkat. A módosított üzleti tervben pedig a korábbiaknál sokkal merészebb célokat tűztünk ki a következő öt évre: az eredeti 20 milliárdos beruházási volument 35 milliárd forintra emeltük.
Portfóliónk gerincét továbbra is a megújuló energia és a földgáz alapú villamosenergia-termelés adja, amely mellett továbbra is prioritás marad a saját tőkés beruházás, erőműépítés.
Érsek M. Zoltán
