A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél. Erről írt a Nacional című horvát napilap, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.
A szerb nemzeti bank szerint ez a szerb nép kulturális és tudományos örökségének kisajátítása, tekintettel arra, hogy Tesla egész életében szerb nemzetiségűnek vallotta magát.
A horvát kormány szerdán jelentette be, hogy kiválasztották, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euróérméket, az euró bevezetését 2023-ra tervezi Zágráb. Az öt ajánlott motívum mellett egy további motívumra a horvát állampolgárok tehettek javaslatot.
Teslát az interneten szavazók húsz százaléka támogatta, többen, mint a Dubrovnik városára tett eredeti javaslatot.
A horvát euró érmék egyik oldalát a piros-fehér kockás horvát címer, a sahovnica díszíti majd. A másik oldalát szimbólumok, a kéteuróson Horvátország térképe lesz. Az egyeuróson a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) szerepel majd. Nikola Tesla az 50, 20, 10 centes érmékre, az öt-, a két- és az egycentes érmékre az ősi szláv glagolita írás kerül majd.
Nikola Tesla 1856-ban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó, ma Horvátország területén található Smiljanban született szerb nemzetiségű szülők gyermekeként. Élete nagy részét külföldön töltötte, Grazban, Mariborban és Prágában tanult, majd Budapesten és Párizsban dolgozott, végül 1884-ben az Egyesült Államokba költözött. A történelemkönyvekben található leírások szerint a feltaláló azt mondta, büszke szerb származására és horvát szülőföldjére.
Nikola Tesla származásáról Szerbiában és Horvátországban évtizedek óta vita folyik, mindkét ország sajátjának tekinti a 20. század egyik legnagyobb géniuszát. A fizikus, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus legismertebb találmányai között a váltakozó áram, a távirányítás és a radar előli álcázás is szerepel. Legnagyobb riválisa Thomas Edison volt.
