Az alkatrészhiány, az energiaválság és a járvány negyedik-ötödik hulláma miatt tovább lassulhat a gazdasági növekedés – kommentálták elemzők a harmadik negyedévi részletes GDP-adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal második becslésében megerősítette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az előző negyedévhez mért GDP-adatok egyértelműen jelzik, hogy a dinamikus kilábalásnak vége és a negatív külső hatások elérték a magyar gazdaságot.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a Covid új hulláma rendkívüli negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok problémáival, így itt (és az exportban) aligha várható hirtelen feltámadást. A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amelyet egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana.
Egyre inkább érthetővé válik tehát, hogy miért nem vezettek még be szigorú védelmi intézkedéseket.
Szintén egyértelművé vált, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben zajló kormányzati költekezés hiányában a magyar gazdasági növekedés jelentősen lefékeződne – állapította meg az ING Bank szakértője.
Virovácz Péter szerint az első háromnegyedév adatai alapján továbbra is elérhetőnek tűnik a 7,0 százalék körüli GDP-növekedés az idei év egészében. Ugyanakkor jelentősen nőttek a növekedési kockázatok a jövő évet illetően, legyen szó akár az alkatrészhiányról, az energiaválságról vagy a negyedik-ötödik Covid hullámról.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a második GDP-becslésből kiderült, mitől maradt el a harmadik negyedévi gazdasági növekedés az előzetes várakozásoktól. Ismert volt, hogy az ipar rosszul teljesített, azonban meglepő volt a mezőgazdaság és az oktatás teljesítménycsökkenése.
Érdemi növekedést mutatott ugyan több olyan iparág, amely különösen is megsínylette a vírushelyzetet, ám ezek még nem érték el a vírus előtti szintjüket. Jelentősen visszahúzta ugyanakkor a növekedést a nettó export: az áruforgalmi egyenleg romlása nélkül a növekedés megközelíthette volna a 10 százalékot.
A negyedik negyedéves adattal kapcsolatban Regős Gábor szerint az a kérdés, mennyire tud az ipar teljesítménye felpörögni, mennyire akadályozza ezt az alapanyaghiány, illetve hogy a koronavírus negyedik hullámának milyen hatásai lesznek. Becslése szerint a gazdasági növekedés idén meghaladhatja a 6,5 százalékot, míg jövőre 5,5 százalék körül alakulhat.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy ítéli meg, hogy a negyedik negyedévben tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása. A negatív kilátásokhoz hozzájárulnak a továbbra is magas energia- és nyersanyagárak, valamint az omikron-variáns okozta bizonytalanság. A környező országokban bevezetett lezárások és korlátozások is kedvezőtlenek az exportkereslet szempontjából.
Ezek eredőjeként az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavalyi negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az előirányzott állami költekezés hajthatja a növekedést. Mindent egybevetve az Erste Bank szakértői az egész évben 6,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
