Váratlan mértékű lassulással háromévi mélypontra süllyedt tavaly év végén a brit infláció. Londoni pénzügyi elemzők szerint nőtt a valószínűsége annak, hogy a Bank of England rövid időn belül csökkenti alapkamatát. Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja is felvetette.
A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 1,3 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban. A decemberben mért éves infláció 2016 novembere óta a legalacsonyabb.
Novemberben 1,5 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. Tavaly nyáron még 2 százalék felett jár az éves brit infláció.
Az előzetes elemzői konszenzus decemberre is 1,5 százalékos éves inflációt valószínűsített a teljes kosárra számolva.
A múlt havi adat azt is jelenti, hogy az éves brit inflációs ütem most már jóval a Bank of England célszintje alatt jár.
A brit kormány által a jegybank számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezető közgazdásza, Josie Dent a friss inflációs adatok ismertetése után kifejtette: a nagy-britanniai infláció várhatóan az idén is alacsony lesz, tekintettel a gyenge hazai keresletre és a világgazdasági növekedés lassulására.
A CEBR szakértője szerint az inflációt alacsonyan tartó tényezők közé tartozik az is, hogy változatlanul bizonytalanok az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételei, és ez folyamatosan terheli a brit gazdaság növekedését.
Az elemző ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy a Bank of England hamarosan 0,5 százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 0,75 százalékról.
Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik befolyásos tagja is felvetette szerdán.
Michael Saunders egy észak-írországi üzleti fórumon felszólalva kijelentette: a brit hazai össztermék (GDP) a tavalyi első negyedév óta alig nőtt, a legfrissebb becslések szerint az éves szintű gazdasági növekedés 2012 óta első ízben 1 százalék alá lassult.
Hozzátette: a legutóbbi üzleti felmérések arra vallanak, hogy a brit gazdaság pillanatnyi növekedése nagyon csekély, vagy éppen zéró.
Ennek fő tényezője Saunders szerint is a Brexit-folyamathoz kötődő bizonytalanság, mindenekelőtt az, hogy továbbra sem lehet tudni, milyen kereskedelmi kapcsolatrendszert lehet kiépíteni az EU-val a Brexit után.
A Bank of England szakértője szerint ebben a környezetben helyénvaló lépés lehet az expanzív monetáris politika fenntartása, akár a jegybanki alapkamat csökkentésével is, mérséklendő annak a kockázatát, hogy az infláció tartósan megragadjon a 2 százalékos célszint alatt.
A kockázatkezelési megfontolások amellett szólnak, hogy “viszonylag közeli és agresszív válaszintézkedéssel” kell reagálni a jelenlegi lefelé ható kockázatokra – fogalmazott a Bank of England monetáris tanácsának tagja.
