Senki ne reménykedjen már halasztásban: július 1-jén élesedik az online számlázás rendszere. Farkas Gábor, a PwC senior managere kifejtette: ettől az időponttól kezdve minden vállalkozás minden, 100 ezer forint vagy afeletti áfa-tartalmú, másik magyar adóalanynak kiállított számlamozgását élesben tudja nyomon követni a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és ami a legfontosabb, e számlák adattartalmát a kiállításkor azonnal jelenteni kell a NAV-nak.
– Miközben korábban többször volt már halasztás a gazdaság kifehérítését szolgáló elektronikus adatszolgáltatási rendszerek bevezetésénél, ahogy például az EKAER esetében is történt és az online számlaadat-szolgáltatás esetében is volt már korábbi időpont, mennyire lehet mérget venni ennek a július elsejei bevezetésre? Különösen azok után, hogy már az ehhez kapcsolódó végrehajtási szabály is megjelent?
– Minden reményt el kell oszlatni: július elsejével biztosan hatályba lép a számlázó rendszerek online bekötésének kötelezettsége. A lényeg: július elsejétől minden olyan cég és vállalkozás (legyen az magyar vagy külföldi cég), amely Magyarországon adóalanyisággal (adószámmal) rendelkezik és számlát állít ki egy másik, Magyarországon adóalanyisággal rendelkező társaságnak számlázó programból, és ennek a számlának az áfa-tartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, azonnal adatszolgáltatást kell végeznie az adóhatóság irányába.
– Ha azt vesszük, hogy a kiindulópont, a százezer forint áfa tartalom egy nettó 370,370 forintos számlát jelent, ez az összeghatár nem túl magas. Mennyire kell a bejelentésnek azonnal megtörténnie?
– Gyakran hallani egy olyan félreértelmezést – még ennek a jogszabálynak egy korábbi állapota alapján -, hogy ezt az előírt adószolgáltatást elég a számla kiállítását követő 24 órában megtenni. Ezt a félreértést itt és most el kell oszlatni: a végleges jogszabály alapján egyértelmű, hogy a számla lezárását követően azonnal adatot kell szolgáltatni. Egy másik, gyakori félreértés az is, hogy „lezárás” ideje azzal az időpillanattal egyenlő, amikor a számlát kinyomtatják. Ez sem igaz! A riportálást, vagyis az adóhatóság értesítését akkor kell megtenni, amikor a számla adatait a számlázó rendszerben véglegesítik és egy megváltoztathatatlan számlasorszámmal és számlaadatokkal ellátott adatcsomagot hoznak létre. Tehát nem lehet ezzel a bejelentéssel mondjuk a számla nyomtatásáig vagy bármilyen későbbi időpontig várni.
– Dehát egy számla kinyomtatása maximum egy perc. Azt sem lehet megvárni?
– Nem feltétlenül egy perc, mert vannak olyan nagyobb cégek, akik például napok múlva nyomtatják ki a számlákat. Vagyis a lényeg az, hogy amint a rendszerben lezárták a számlát és véglegesedtek az adatok, akkor egy számlasorszám azonosítja azokat az adatokat, amelyek az adott számlához tartoznak, és onnantól kezdve az már megváltoztathatatlan. Ha ez megtörtént, akkor a számla adatait azonnal jelenteni kell a NAV felé, függetlenül attól, hogy egyébként a számla fizikailag mikor lesz kinyomtatva.
Az EKAER példája Az online számlázástól a gazdaság kifehérítésével párhuzamosan komoly plusz bevételekre is számít a kormányzat. Farkas Gábor szerint a kiindulópont az, hogy a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, 27 százalékos magyarországi áfa tartalom vonzza a csalárd magatartást. Ennek kapcsán becslések szerint hazánkban 15-20 százalék között mozog az elcsalt áfa aránya. Vagyis ha azt vesszük, hogy tavaly a ténylegesen realizált áfa bevétel több mint 3500 milliárd forint volt, akkor már látható, milyen jelentősége van az áfacsalás visszaszorításának: jelenleg nagyságrendileg 5-700 milliárdos hiányzó összegről beszélhetünk.
– Természetesen ez a jelentési, vagy riportálási kötelezettség nem azt jelenti, hogy telefonálni kell a NAV-nak. Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
– Ennek a bejelentésnek teljesen automatizált módon kell megvalósulnia – mindenféle manuális beavatkozás nélkül. A bejelentésnek a számlázó rendszerből indulva kell kezdődnie. Adott esetben köztes riportáló rendszereket, szoftvereket be lehet iktatni, de az a lényeg, hogy a számlázó rendszerből egy olyan XML fájlt kell létrehozni, amelynek tartalma a jogszabály által előzetesen előre definiált, vagyis meghatározott adatstruktúrával rendelkezik. És ezt a fáljt kell bizonyos technikai feltételek mentén meghatározott módon eljuttatni az adóhatóság szervereire.
– Vagyis tulajdonképpen nem is az adózónak magának kell bejelentenie az érintett számlákat, hanem a számlázó program automatikusan megteszi ezt helyette. Vagyis ez senkinek nem jelent plusz napi feladatot?
– Valóban nem, mert mindenkinek olyan számlázó programot kell használnia, ami automatikusan küldi az információkat a NAV rendszerébe. Ami úgy történik, hogyha valaki lezárja a számla adatait a számlázó rendszerben, a háttérben dolgozó algoritmus azonnal hozzálát ahhoz, hogy az előírt riportálást elvégezze, és utána automatikusan beküldi az ezzel kapcsolatos adatokat XML formátumban a NAV-nak.
– Ez azt jelenti, hogy a számlázó program és az adóhatóság szervere között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia?
– Természetesen. De emellett lehet olyan megoldást is alkalmazni – ami különösen az összetett rendszereket üzemeltető nagyvállalatok számára fontos -, hogy a számlázó rendszerből azonnal elindult és a jogszabályban előírt XML formátumúvá alakított fájl riportálását akár egy köztes szoftver is elvégezheti (amennyiben az a számlázó rendszer részének tekinthető). De a lényeg az, hogy a számlázó rendszer és a szoftver között meg kell lennie az automatikus adatkapcsolatnak, és ilyen esetekben a köztes, riportáló szoftver is beküldheti az adatot a NAV-ba.
Online számla tapasztalatok A NAV már lassan egy éve, 2017. július elején indította el az online számlázás tesztrendszerét, amelynek keretében az elkészült fejlesztői XML állományok tesztelését a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerében (KOBAK) lehetett és lehet elvégezni. A tesztelés alapvetően mindenki számára nyitott volt, így számos cég élt is ezzel. A visszajelzésekből pedig úgy gondoljuk, hogy mind az adóhatóság, mind pedig az adóalanyok számára rendkívül hasznos volt ez a tesztidőszak, és a várakozások szerint megkönnyíti majd az éles rendszer indulását is.
– A korábbi hírekből nem kevesen azt olvasták ki, hogy a kis cégek és különösen a papírszámlával operáló cégekre nem vonatkoznak az új, szoros elszámolást követelő jogszabályok. Mennyire igaz ez?
– Egy nagyon veszélyes tévhitet kell eloszlatnom. Ez az új jogszabály mindenkit érint. Nincs olyan, a magyar Áfa törvény hatálya alá tartozó cég, akit ez nem érint (ideértve a Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkező külföldi cégeket is). A direkt online NAV kapcsolat alól akkor lehet kivételt kapni, ha valaki nem használ számlázó rendszert, hanem manuálisan, papír alapon tevékenykedik, tehát számlatömbből állítja ki a számláit. De a végeredmény így is ugyanaz: ha valaki a számlatömbből megírja a számlát, akkor utána manuálisan, az adóhatóság által az erre készített webes felületen kell rögzítenie a számla adatait. Vagyis ebben az esetben ugyan nem szükséges a számlatömb és a NAV szervere közötti kapcsolat, interfész kiépítése, de ez esetben is el kell juttatni a számlaadatokat a NAV felé meghatározott határidőn belül.
Ez az egyik opció. A másik pedig az, hogy a NAV biztosít egy olyan elektronikus számlázó rendszert, kifejezetten a NAV által üzemeltetve, ami képes lesz a szükséges számlákat kiállítani, és az nyilván az online bekötésnek is eleget fog tenni. Ez utóbbi még a jövő zenéje és elsősorban a kisebb cégeket segíti majd.
– Mindez egyben azt is jelenti, hogy miközben a 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlákat direktben is jelenteni kell, a NAV egyébként minden cég minden számlamozgását azonnal képes nyomon követni.
– Igen, az adóhatóság az online rendszerben mindent azonnal online lát, függetlenül attól, hogy egy cég a saját számlázó rendszeréből állít ki számlát, vagy a NAV rendszeréből, hiszen ugye a saját számlázó rendszerének adatait is be kell küldeni a NAV rendszerébe. Ez alól az egyetlen kivétel a papír alapú, tehát ez a számlatömbös számlázás, ahol van egy jogszabályban meghatározott határidő, hogy az érintett vállalkozás az adott számla adatait manuálisan rögzítse a NAV rendszerében. Ez 100 ezer és 500 ezer Ft közötti áfa tartalmú számlák esetén 5 naptári nap, 500 ezer Ft feletti áfa tartalom esetén 1 naptári nap.
– Nyilván a kisebb cégek számára fontos információ: van-e arra lehetőség, hogy az online és a papír alapú számlázás együtt éljen?
– Természetesen megvan a lehetőség arra, hogy egy cég mind számlázó programot, mind pedig számlatömböt használjon. A riportálási kötelezettséget azonban mind a két esetben – a korábban írt módokon – teljesíteni kell.
Sztornó Az új jogszabály a sztornó, illetve a helyesbítő számlákra is vonatkozik. Itt a legfontosabb kérdés az, hogy a számlánál fölfelé vagy lefelé történik a helyesbítés. Lefelé helyesbítés esetén azt kell vizsgálni, hogy az eredeti tranzakcióról kiállított számlát kellett-e riportálni. Ha igen, akkor a helyesbítő számla hatását is kell riportálni a NAV felé. Fölfelé helyesbítésnél pedig azt kell vizsgálni, hogy az eredeti számla és a helyesbítő számla áfa tartalma összesítve eléri vagy meghaladja-e a 100 ezer forintos határt. Ha eléri, vagy meghaladja, akkor itt is egy riportálandó, vagyis jelentésköteles helyesbítő számláról beszélhetünk.
– Mennyire dőlhetnek hátra, akik eddig még sosem állítottak ki 100 ezer forint áfatartalmú számlát?
– A jogszabály mindenkire vonatkozik, aki a magyar Áfa-törvény hatálya alá esik. Az online számlaadat-riportálási kötelezettségnek történő megfelelés a NAV felé általános kötelezettség, a számlázó rendszerekkel szemben, függetlenül attól, hogy valaki állít-e ki ilyen számlát vagy nem. Mindez a vállalkozások vezetői felé is kötelezettséggel jár, mivel biztos, hogy jelen pillanatban sok olyan számlázó rendszert használnak még, amit még nem „okosítottak fel” ezzel a funkcióval, amit július elsejéig meg kell majd tenni. Szerencsére az a tapasztalat, hogy a kisebb cégek, tehát tipikusan a kkv-k ezt könnyebben és olcsóbban képesek megoldani, mert általában kisebb, egyszerűbb és olcsóbb magyar fejlesztésű számlázó rendszereket alkalmaznak, amelyekben könnyebb ezt a funkciót általában beiktatni, mert a multikkal ellentétben nem kötődik semmilyen külföldi központ jóváhagyásához. Multi környezetben ugyanis nagyon nehéz ezeket a magyar specifikus megoldásokat egy globális rendszerbe integrálni, így tipikusan ezek azok a cégek akik egy külső szoftverhez nyúlnak és azon keresztül oldják meg a szükséges számlaadatok kiexportálását, amit aztán a jogszabály szerinti struktúrában és formában be tudnak küldeni a NAV szervereire. Mindez már milliókban mérhető költséget jelent a számukra.
– Az, hogy a jogszabály életbe lép, már nem kérdés. A bírságolás is élesben megy?
– Ezzel kapcsolatban felelőtlenség lenne bármit is állítani. Egy biztos: ennek a jogszabálynak a végleges formája már 2018. január 17. óta ismert. Sőt már tavaly júniusban kellett volna ennek a jogszabálynak hatályba lépni, vagyis mindenki tudta, hogy ez lesz. Így nem lehet azt mondani, hogy ez meglepetés. Más kérdés, hogy a korábbi tapasztalatok alapján lehet-e arra számítani, hogy eleinte az adóhatóság jóindulatúan, segítő szándékkal fogja megközelíteni az adózókat. Vagyis ha július 1. után rendelkezik már valamilyen megoldással (tehát látszik, hogy igyekszik eleget tenni a kötelezettségeinek) de egyébként erre nem képes valamilyen oknál fogva, bizonyos ideig valószínűleg számíthat a NAV „jóindulatára”, tehát a támogató magatartására. Aki viszont egyáltalán nem kezdte meg a felkészülést, és számlát szeretne kiállítani július 1. után, akár komoly szankciókra is készülhet.
Arra ugyanis senki ne számítson, hogy a kötelezettség elmulasztása nem fog a NAV tudomására jutni. Miután ugyanis a számla áfa tartalma a vevő által levonásra kerül, a vevő áfabevallásának belföldi összesítő nyilatkozatában ez feltüntetésre kell, hogy kerüljön – a számlakiállítóra vonatkozó információk pedig az adóbevallás részeként már a hatóság rendelkezésére fognak állni. Vagyis ha valaki azt gondolja, hogy a jelentési kötelezettség elmulasztásával elkerülheti az online számlaadat-szolgáltatás követelményeinek történő megfelelést, téved, mert az adóhatóság rendszere a vevői oldalról jelzi a NAV felé ezt a hiányt, amely után nem lesznek elkerülhetők a megfelelő szankciók.
