Egyhangúlag döntött az alapkamat változatlan szinten tartásáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa márciusi ülésén a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A március 25-i ülésen a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek miatt továbbra is szükséges az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés fenntartása. A tanácstagok megerősítették azon álláspontjukat, miszerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják – olvasható a jegyzőkönyvben.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a tanács márciusi ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalékos és az egynapos (O/N) hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A jegyzőkönyv szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegyzőkönyvben felidézték, hogy idén februárban az infláció 5,6 százalékra, a maginfláció 6,2 százalékra emelkedett. Az év eleji átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult. A piaci szolgáltatások a teljes éves áremelkedés közel felét okozták. A tanács változatlanul kiemelten követi a szolgáltató szektor árazási döntéseit – jelezték.
A monetáris tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index februári csúcsát követően mérséklődik. Az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói árakat. A piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája ugyanakkor az év egészében magasabb infláció irányába hat. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt.
Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
A monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya ebben az évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják – áll a jegyzőkönyvben.
