A korábban vártnál tovább maradhatnak fenn a laza monetáris kondíciók az eurózónában – közölte a monetáris tanács a keddi kamatdöntést követően.
A testület indoklása ugyanakkor nem változott érdemben a korábbiakhoz képest, megismételték, hogy monetáris politikai döntéseiknél óvatos megközelítést alkalmaznak, nagyban támaszkodnak a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére, és az árstabilitás fenntartására fókuszálnak.
Kiemelték, hogy az európai konjunktúrát és az eurózóna inflációját övező lefelé mutató kockázatokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások még későbbre tolódtak, aminek eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurózónában a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn.
Megjegyezték azt is, a magyarországi infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg, a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves távlatában értékeli.
Áprilisban az infláció 3,9, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a márciusi 3,5 százalékról áprilisban 3,4 százalékra mérséklődött. A piaci szolgáltatások árainak emelkedését a nagy változékonyságot mutató iparcikkek inflációjának csökkenése ellensúlyozta. A fogyasztóiár-index növekedését áprilisban is nagyrészt az üzemanyagok áremelkedése idézte elő.
Az infláció szerkezetében továbbra is meghatározó a változékony tételek aránya, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik – prognosztizálja a testület.
A tanács az első negyedévi, az előzetes adatok szerint 5,3 százalékos növekedés után arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévektől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása egyre nagyobb hangsúlyt kap a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából – hangsúlyozzák ezúttal is.
A világgazdaság növekedési és inflációs kilátásai a tanács szerint változatlanul mérsékeltek, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is óvatosság jellemzi.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak április óta enyhén csökkentek.
Emlékeztetnek arra, hogy július 1-jén a tanács 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult növekedési hitelprogram fix konstrukciót – írják.
A tanács kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta.
