
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés után az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a tanács továbbra is indokoltnak tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását.
Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, októberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé, és a monetáris tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak, és a vezető jegybankok értékelése szerint felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, a piaci szolgáltatások erős árdinamikája.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját a múlt hónapban, ugyanakkor a piaci árazások a korábbi várakozásokhoz képest lassabb ütemű kamatcsökkentésre számítanak.
Az Európai Központi Bank változatlanul tartotta az irányadó kamatokat, és a következő üléseken sem várnak a piaci szereplők változást.
A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát – írták.
A magyar gazdasági folyamatokra kitérve közölték: a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék éves összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest stagnált, ami elmarad a jegybank Inflációs jelentésének rövid távú előrejelzésétől. A GDP-re a szolgáltatások bővülése pozitívan hatott, míg az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye fékezte a konjunktúrát.
A jegybanki döntéshozók szerint a jövő évtől mind a belső, mind a külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez, amit a fogyasztás dinamikus bővülése mellett az élénkülő külső konjunktúra és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási támogatnak.
A háztartási hitelállomány bővülése élénk, amit a kormányzati hitelprogramok és támogatások tovább erősíthetnek, míg a vállalati hitelállomány a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt visszafogottan bővülhet – áll a közleményben
Kiemelték, hogy októberben az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett.
A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, míg a szabályozásban nem érintett iparcikkek és szolgáltatások körében továbbra is magas éves árindexek figyelhető meg – közölték.
A monetáris tanács szerint az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a beszerzési árakban. A rövid távú vállalati árvárakozások októberben is visszafogott dinamikát jeleztek, míg a lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten vannak – írták.
A hatósági árréskorlátozó intézkedések meghosszabbítása és az érintett termékkör kibővítése mellett az infláció az év végére a jegybanki toleranciasáv alá esik, és a jövő év elején átmenetileg tovább csökken.
A 3 százalékos inflációs cél a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében – írták.
A költségvetési hiánycél 2025-ben és 2026-ban is a GDP 5 százalékára emelkedik a kormányzati bejelentések alapján. A magasabb költségvetési kiadások a belső keresletre élénkítő hatást gyakorolnak, de nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését – jegyezték meg.
A jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, a fenntartható növekedéshez.
A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal a cél fenntartható eléréséhez – áll a közleményben.





