A monetáris tanács augusztusi kamatdöntő ülésén egyhangúlag döntött a jegybanki alapkamat 30 bázispontos emeléséről – olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvben.
Az MNB legfőbb döntéshozó testülete augusztus 24-én 1,50 százalékra növelte az alapkamatot. A kamatfolyosó ugyancsak 30 bázispontos változtatással 0,55 és 2,45 százalék közé emelkedett.
A kamatdöntő ülés jegyzőkönyve szerint az árstabilitás érdekében indokolt a szigorítás, a kamatkondíciók emelését a válságkezelő eszközök fokozatos kivezetésével is támogatni kell. Kamatemelésre addig van szükség, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a megfelelő szinten stabilizálódnak, kockázatai újra kiegyensúlyozottá válnak – tették hozzá.
A tanácstagok közül – mint írták – többen megfelelőnek találták az ülés időpontját arra is, hogy elkezdődjön az állampapír-vásárlási program kivezetése. A válságkezelő eszközök fokozatos visszavonását az MNB már korábban elkezdte, hasonló intézkedésekről döntött a világ több országa is. A folytatásban kiemelten figyelik az állampapírpiac stabilitását, a heti állampapír-vásárlások mennyiségéről negyedévente döntenek, a negyedik negyedéves célról a szeptemberi kamatmeghatározó ülésen határoznak.
Értékelésük szerint az állampapír-vásárlási program a járvány időszakában teljesítette a várakozásokat, hiszen a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben segített fenntartani az állampapírpiac stabil likviditási helyzetét. Indokolt esetben az MNB ismét növelheti a heti vásárlások mennyiségét – közölték.
A gazdaságról és az inflációról
A jegyzőkönyv a belföldi és a nemzetközi várakozásokra is kitér. A magyar gazdaság újraindítását sikeresnek nevezték, mivel a helyreállás üteme meghaladja az uniós átlagot, a belföldi munkanélküliség alacsony, a reálkeresetek nőnek. Hozzátették, hogy néhány ágazat teljesítménye még nem érte el a járvány előtti szintet, de az MNB további fellendüléssel, a beruházások és a kivitel bővülésével, illetve a költségvetési hiány és az államadósság újbóli csökkenésével számol.
Az infláció 2022 elején térhet vissza a toleranciasávba, és az év közepén stabilizálódhat a jegybanki cél körül.
A szolgáltatások drágulása júliusban megállt, ami arra utal, hogy véget értek a válság utáni átárazások, de a bázishatások miatt ősszel ismét magasabb infláció várható. A nyersanyagok drágulása, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése szintén nagyobb kockázatokat, magasabb külső inflációs környezetet vetít előre – tették hozzá. Az infláció világszerte nő, és épp azokban az országokban gyorsult föl jobban, ahol a gazdasági fellendülés előbb kezdődött el – hangsúlyozták.
A monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az inflációs kilátásokat a kamatemelési ciklus eredményeivel együtt a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében célszerű elemezni. A korábbiakhoz hasonlóan megerősítették, hogy az MNB az elsődleges céljának kijelölt árstabilitás veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a kormány gazdaságpolitikáját, és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – olvasható a jegyzőkönyvben.
