Bár az idei nyárra berobbant az utazási kedv, az örömbe üröm is vegyül azért, mert miközben a Covid-szabályokban is akadnak olyan változások, amelyekről nem árt tudni, a reptereken, a légitársaságoknál kialakult káosz is számtalan kellemetlenséget okoz. Mit tegyünk, miként biztosítsuk magunkat azért, hogy időbeli és anyagi veszteség nélkül teljen a nyaralás? Erre kért választ testvérlapunk, Az Utazó dr. Salamon Andrástól, a téma elismert szaktekintélyétől.
A Covid kapcsán vannak-e még megkötések a repülésben?
Igazából már nincs, de országonként és légitársaságonként eltérő lehet a szabályozás. Mindenképp érdemes a jegyfoglaláskor és az indulás előtt is felkeresni az adott légitársaság weboldalát, és megnézni az aktuális rendelkezéseket. Az európai országok részletes és napra friss szabályozási összefoglalóját ezen az oldalon ide kattintva lehet olvasni.
A jelenlegi repülőtéri és légi közlekedési káoszhelyzetben mi az, amire a legjobban figyelnünk kell, ha repülővel szeretnénk utazni, és szeretnénk minimalizálni a kényelmetlenségeket.
Jellemzően a nagyobb európai repülőtereken nincs elegendő földi kiszolgáló személyzet. Ennek következtében sok egyéb probléma mellett nem tudják a gépeket a slot, vagyis a rendelkezésre álló résidőben kipakolni és bepakolni. Ennek is köszönhető a sok járattörlés és késés. Ugyancsak a személyzet hiánya okozza, hogy a légitársaságok pultjainál nagy tumultus alakul ki, mindenki ideges, és a személyzet egyre kevésbé tudja megoldani a problémákat, mint például az átfoglalás, a szállodai elhelyezés. Éppen ezért véleményem szerint az utasnál legyen elegendő pénz vagy elegendő összeg az utazó bankkártyáján, hogy maga tudja adott esetben kifizetni a szállodát, megvásárolni az új repülőjegyét stb. Ezeket a kiadásokat ugyan később be lehet hajtani a légitársaságon, de addig arra kell felkészülni, hogy saját zsebből kell fizetni.
Az úti cél kiválasztásánál mennyire kell foglalkozni a Covid-szabályokkal?
Országa válogatja. Olaszországban például még kötelező a maszk viselése a tömegközlekedésben, és ajánlott a nagyobb, zárt épületekben, mint pláza, színház stb. A folyamatosan változó helyzetben mindenképp ajánlatos indulás előtt megnézni az adott célország Covid-szabályait. Ezek könnyen hozzáférhetők, de mivel jellemzően magyar nyelvű változat nincs, így nem árt az idegen nyelv tudása, elsősorban az angol.
Milyen biztosítást érdemes kötni az utazáshoz Európába vagy a tengerentúlra. Mennyire van ezekben Covid-fedezet, illetve a légijárat-késésre, -törlésre kártérítés?
Megfelelő nagyságú fedezeti összegre szóló utasbiztosítást. Ezen szerintem nem érdemes spórolni, mert sokkal többet veszíthetünk a réven, mint amit nyerünk a vámon. Európán kívüli utazásnál azt is érdemes figyelembe venni, hogy melyik biztosítónál kötjük meg a szerződést. Mindenképp érdemes nagy, nemzetközi ismertséggel és elismertséggel rendelkező hátterű biztosítónál megkötni a biztosítást, ugyanis nem biztos, hogy például egy külföldön ismeretlen magyar cég kötvényét elfogadják az USA-ban vagy mondjuk Kubában.
Mire jó a sztornó biztosítás – milyen esetben lehet hasznos?
Hasznos a sztornó biztosítás. A sztornó biztosítás célja, hogy ha az utazó önhibáján kívüli ok (például betegség) miatt nem tud elutazni, akkor a biztosítása alapján a biztosító a szerződésben rögzített önrész levonásával visszafizeti az addig befizetett részvételi díjat. Igazából akkor hasznos a sztornó biztosítás, amikor már bánatpénzfizetési időszakban kell lemondani az utazást. Ha nincs biztosítás, akkor az utazó elveszti a bánatpénzt, ha van biztosítás, akkor nem éri ilyen veszteség.
Ha Magyarországról indulva nem tudunk elutazni, milyen kártérítést kérhetünk, ha csak több órát késünk, és milyet, ha csak másnap vagy még később mehetünk el.
Kártalanítás:
Magyarország EU-tagállam, így valamennyi Magyarországról induló légitársaságra (lényegtelen, hogy a légitársaság uniós vagy sem, fapados vagy hagyományos) alkalmazni kell a 261/2004/EK rendelet szabályait. Ennek megfelelően, ha a járat legalább 180 perc késéssel (nem indulási, hanem érkezési késés, mert ugyan indulhat például 3 órás késéssel, de a levegőben ebből le is faraghat) érkezik meg az eredeti érkezési időponthoz képest, akkor a légitársaság a repült távolság függvényében 250, 400 vagy 600 euró kártalanítást köteles fizetni. Ez kártalanítás, és nem kártérítés.
A kártalanítás és a kártérítés két különböző jogintézmény.
Az indulási késésnél a légitársaságot még ellátási és gondoskodási kötelezettség is terheli.
Az ellátás azt jelenti, hogy legalább kétórás várakozásnál ételt és frissítőt köteles adni az utasnak (ez általában valamilyen utalvány szokott lenni, amit az utas a reptéren tud beváltani).
A gondoskodás pedig az, ha a várakozás az éjszakába nyúlik, vagy nagyon hosszú (jellemzően 5 óránál több), akkor az utas szállodai elhelyezéséről is köteles gondoskodni. A rendelet szállodai elhelyezésre kötelezi a légitársaságot, azaz más szállás, mint például panzió, magánszállás stb. jogellenes.
Kártérítés:
Ha a késés miatt az utasnak kára keletkezik – például a késés miatt lemarad egy kifizetett, megszervezett programról –, akkor a légitársaság a montreali egyezmény alapján köteles a késés miatt keletkezett (és az utas által bizonyított!) kárt megtéríteni. A montreali egyezményt azokra a légitársaságokra kell alkalmazni, amelyek székhelye az egyezményt aláíró valamelyik államban van. (Az EU külön is és tagállamonként is aláírta az egyezményt.)
A kártalanítás és a kártérítés egymás mellett létező igények, azaz ha az utas kapott kártalanítást, attól teljesen függetlenül igényelheti a kártérítést is. A kártalanítás igazából a késés (vagy járattörlés) miatt elszenvedett kellemetlenségek, kényelmetlenségek kompenzálását szolgálja.
Persze vannak kivételek, amikor a légitársaság mentesül a kártalanítás/kártérítés kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a késést/törlést olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem tudott elkerülni. Például az irányítótorony várakozásra kényszeríti a járatot, váratlan sztrájk, nem a járatnak megfelelő meteorológiai körülmények stb.
