Kedden tovább növelte veszteségeit a magyar fizetőeszköz, amely ezzel kéthetes mélypontra zuhanva alulteljesítette régiós társait, amelyek mérsékeltebb esést mutattak.
A forint számára rosszul kezdődött a hét azzal, hogy péntek este az egyik meghatározó amerikai hitelminősítő, a Standard & Poors stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátásait, ami a devizapiacok hétvégi zárása miatt hétfőtől éreztette gyengítő hatását. Mindezt annak ellenére, hogy a Standard & Poors változatlanul hagyja Magyarország adósbesorolását, de eközben stabilról negatívra módosította a kilátásait, ami hamar aggodalmat váltott ki a befektetőkből, akik számára az is rossz üzenet volt, hogy az S&P szerint Magyarország – Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána mellett – azon öt feltörekvő piaci ország közé került, amelyek a hitelminősítő megítélése szerint a kötvényhozamok emelkedését és a költségvetés helyzetét tekintve a leginkább sérülékenyek.
A forintot nézve a befektetők ezért attól is tartanak, hogy ha a magyar gazdasági helyzet nem javul, akkor az S&P következő döntésénél akár Magyarország adósbesorolásának leminősítésére is sor kerülhet, ami még inkább ronthatja a forint esélyeit. Ilyen körülmények között érkeztünk el oda, hogy az euró árfolyama hétfőn a 399,92 forintot is elérte, ami még így is távol volt a július 6-i, történelmi csúcsnak számító 416,67 forinttól, de a forint kedden tovább növelte veszteségeit és kéthetes mélypontra süllyedve alulteljesítette régiós társait.
Amiben az ország nagymértékű energiaimport-függősége miatt emelkedő gázárak nyomása is szerepet játszott. A Reuters elemzése szerint az euró árfolyam (EUR/HUF) 1,36%-ot esett a nap folyamán, és így az eurót 404,10 forinton jegyezték, ami tovább növelve az előző időszak meredek veszteségeit, amiben továbbra is szerepet játszott, hogy az S&P pénteken stabilról negatívra rontotta Magyarország hitelminősítési kilátását.
“Egy hitelminősítői kilátás-változás általában nem mozgatná meg a piacokat, de a forint körül annyi bizonytalanság van, hogy ezúttal ez érezteti hatását” – mondta egy budapesti devizakereskedő a Reutersnek. Hozzátéve: “a gázár emelkedése ma nagy nyomást gyakorol a forintra, és ez ismét azt mutatja, hogy ez a deviza a legsebezhetőbb a régióban“.
A forint 2022 eleje óta több mint 8%-ot veszített értékéből, amivel a legrosszabbul teljesít a közép-kelet-európai régióban.
Az emelkedő energiaárak az utóbbi időben gyengítették a forintot, mivel rontják Magyarország külső egyensúlyát – mondták kereskedők és elemzők. Az írás ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a forintra továbbra is nyomást gyakorolt Magyarországnak az EU-val a demokratikus normákról folytatott vitája is, ami eddig a járványügyi helyreállítási támogatások befagyasztásához vezetett.
Mindeközben a cseh korona EUR/CZK 0,23%-kal 24,537-re gyengült, mivel a cseh valuta árfolyamára is negatívan hatott a forint esése – mondta a Reutersnek egy prágai devizakereskedő. “Emellett néhányan talán megpróbálják pénzzé tenni a korona korábbi növekedését” – tette hozzá. Kedden két cseh jegybankár is olyan véleményt fogalmazott meg, amelyet a piac megnyugtatónak tekintett – mondta egy másik kereskedő.
Abban, hogy a lengyel zloty EUR/PLN 0,31%-kal 4,6910-re gyengült az euróval szemben a dollár közelmúltbeli erősödése és a Lengyel Nemzeti Bank a Narodowy Bank Polski megjegyzései is szerepet játszottak, amelyek nem támogatják a zloty közelmúltbeli erősödésének folytatását – írta jegyzetében a lengyel piac legnagyobb univerzális pénzintézetei közé tartozó Alior Bank. “Ezen a héten arra számítunk, hogy az EUR/PLN visszatér 4,70 fölé” – írták.
Érsek M. Zoltán