A harmadik negyedévben is pompásan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók hozamai, a tagok vagyona 2164,5 milliárd forintos csúcsra ért. Ez lesz az az összeg, amit elvileg jövőre felhasználhatnak lakáscélra is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. A pénztárak taglétszámának csökkenése hosszú idő óta először megállt, a befizetések rekordot döntöttek.
Rekord rekord hátán az idén az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint minden kiválóan alakult, a harmadik negyedévben még a taglétszám csökkenése is megállt: szeptember végén 1 069 383 tagjuk volt, 547 fővel több, mint június végén. Utoljára 2021 utolsó negyedévében fordult elő taglétszám-növekedés a pénztáraknál. A 2008-as pénzügyi válság óta szinte minden negyedévben csökkent a tagok száma, 15 év alatt a 60 vizsgált negyedévből csak hat alkalommal fordult elő eddig bővülés.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei is szépen alakultak: a tagok által befizetett tagdíj az első kilenc hónapban megközelítette a 95,4 milliárd forintot, amit a munkáltatók további 33,4 milliárddal fejeltek meg, ezen felül az adóhatóságtól is visszakapott a tagság csaknem 20 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót. A tagok csaknem 15, a munkáltatók pedig több mint 9 százalékkal többet fizettek be a pénztárakba, mint tavaly, és az adóvisszatérítés összege is bő 10 százalékkal nőtt, amiből arra lehet következtetni, hogy egyre magasabb összeget fizet be a tagság.
Az idén is pompásak a hozamok
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók teljesítményére a tavalyi rekordok után az idén sem lehet panasz. Szeptember végéig 184,9 milliárd forintot nyertek a befektetéseiken a tagok, ami ugyan elmarad a tavalyi 209,4 milliárdos rekordtól, de mindenképpen kiemelkedőnek számít. Ráadásul az idén a 2023-as 17,6 százalékosnál sokkal alacsonyabb, 4 százalék alatti átlagos inflációval lehet számolni, ezért az eddigi adatok alapján vaskos reálhozam várható az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a Bank360.hu szakértői szerint.
A nyugdíjalapok árfolyama történelmi csúcson jár, a jelentősebb pénztárak és portfóliók is kiemelkedően jól teljesítenek. A legnagyobb taglétszámú OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár dinamikus alapja például most november utolsó hetéig már csaknem 20 százalékos hozamot ért el, de a pénztár növekedési alapja is 15,5 százalékot szedett magára. A legnagyobb hazai nyugdíjpénztári portfólió, az OTP kiegyensúlyozott alapja is bőven kétszámjegyű hozamot ért el eddig, 10,9 százaléknál járt november 21-én, az ezeknél alacsonyabb kockázatú alapoknál is reálhozam van, 6,7-7,5 százalék között alakult a teljesítményük.
A teljes szektorról elmondható, hogy minél kockázatosabb, részvényeket magasabb arányban tartó nyugdíjalapot választott valaki, annál magasabb hozamot érhetett el az idén. Ez a stratégia hosszú távon is működött az MNB friss tanulmányának megállításai szerint.
Félmillió tagnak félmilliója sincs a kasszákban
A befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően tovább nőtt a tagok egyenlege is. A harmadik negyedév végén a 2164,5 milliárd forint volt a pénztári alapokban, ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag számláján már több mint 2 millió forint volt. Az MNB ugyanakkor a legújabb Pénzügyi stabilitási jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az átlagot néhány ezer kiemelkedően magas egyenlegű tag húzza fel. A tagság csaknem felének még félmillió forintja sincs a pénztárban, és a háromnegyedük egyenlege nem éri el a 2 millió forintot.
Jövőre ezek az egyenlegek adómentesen felhasználhatók lesznek lakáscélra, a tagok a saját és a közeli hozzátartozók ilyen jellegű kiadásait is finanszírozhatják majd a pénztári megtakarításból. Mindössze 38 ezer olyan pénztártag van azonban, akinek a megtakarítása meghaladja a 10 millió forintot, vagyis elegendő lehet jövőre egy átlagos nagyobb lakás megvásárlásához felvett hitelnél önerőként. Hacsak nem zöld lakáshitellel veszi az ingatlant, vagy adja a 35 év alatti gyerekének jelzálogkölcsönhöz, mert akkor 10 százalékos önerő is elég lehet. A csak saját erős lakásvásárlás és hitelfelvétel mellett jelzálogkölcsönök törlesztésére is sokféle célú lakásfelújításra is költhetik a nyugdíjpénzüket a tagok egy évig. A kormány úgy számol, hogy 2025-ben mintegy 300 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarítást használhatnak fel lakáscélra. A pénztáraknak tájékoztató levelet kell küldeni a tagoknak erről, amiben azt is meg kell írniuk, hogy a tag pontosan mekkora összeget használhat fel ilyen célokra.
Az extra pénzkivét lehetőségének a pénztárak nyilván nem örülnek, hiszen a bekövetkező vagyonvesztés mellett az ezzel járó feladatok plusz terhet rónak rájuk, márpedig a működésüket így is szűkös forrásokból fedezik. A harmadik negyedév végén is veszteséges volt a szektor, miután a működési költségek meghaladták a bevételeket. Emellett az is aggaszthatja az ágazatot, hogy a pénztári tagság egyre idősebb, ami veszélyeztetheti a pénztárak hosszú távú működését.
Nem lesz több adat a magánkasszákról
A 2011-es államosítás óta a még működő magánnyugdíjpénztáraknak nagyjából 50 ezer tagjuk maradt mostanra. A piaci szereplők száma kettőre csökkent az idén, ezzel indokolja az MNB, hogy 2024. második negyedévét követően nem ad ki újabb adatokat a szektorról. “Tekintettel arra, hogy 2024. III. negyedévtől a magánnyugdíjpénztárak száma kettőre csökkent, ezért bizalmassági okokból adataikat a továbbiakban nem publikáljuk” – közlik a statisztikában.
Annyit lehet csak tudni a háztartási számlákról szóló statisztika alapján, hogy az előzetes adatok alapján szeptember végén 329,7 milliárd forint volt a magánnyugdíjpénztárakban, 15,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a növekedést pedig vélhetően döntő részben a hozamok okozták, mivel a magánnyugdíjpénztárak által elvárt tagdíj összege minimális.
