A német gazdaság teljesítménye lendületes növekedéssel már a harmadik negyedévben eléri a válság előtti szintet – áll a kieli IfW gazdaságkutató intézet legfrissebb prognózisában.
Az Institut für Weltwirtschaft (IfW Kiel) 3,9 százalékra emelte az idei németországi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését a márciusban tett 3,7 százalékos becslésről. Jövő évi prognózisában pedig kitartott a 4,8 százalékos növekedést jelző márciusi becslése mellett.
Az IfW szerint a feldolgozóipari teljesítményt rontó beszállítói fennakadások csak abban akadályozzák a német gazdaságot, hogy még nagyobb növekedési lendületet vegyen, ami egyúttal az infláció még nagyobb mértékű emelkedéséhez is vezetne.
Az IfW véleményével homlokegyenest ellenkező nézetet vall a müncheni ifo gazdaságkutató intézet, amely éppen az előző nap, szerdán csökkentette német GDP-növekedési előrejelzését a globális alapanyag-beszállítói láncban jelentkező fennakadásokra hivatkozva. Az ifo szerint így a német bruttó hazai termék a márciusi prognózisban jelzettnél 0,4 százalékponttal kisebb mértékben, 3,3 százalékkal növekedhet az idén. Az idei lassulást azonban jövőre már bőven behozza a német gazdaság: a 2022-es GDP-növekedési előrejelzését az ifo a márciusihoz képest 1,1 százalékponttal javította, 4,3 százalékra.
Az IfW előrejelzésében sokkal inkább a lakossági kereslet növekedésére helyezi a hangsúlyt, amiből elősorban a kereskedelmi és a kontakt-intenzív szolgáltatási ágazatok profitálhatnak erőteljesen.
A lakossági kiadások az IfW szerint az idén 2,4 százalékkal, jövőre pedig 8,2 százalékkal emelkedhetnek.
A kereslet felfutása és a feldolgozóiparban jelentkező fennakadások miatt a fogyasztói árindex év közben évi 4 százalékkal is emelkedhet, éves átlagban azonban 2,6 százalékos lesz, amihez 1,2 százalékponttal járul hozzá az átmenetileg csökkentett áfa visszaemelése az eredeti szintre, 0,4 százalékponttal pedig a szén-dioxid-adó. Az infláció 2022-re 1,9 százalékra mérséklődik az IfW szerint.
Stefan Kooths, az IfW konjunktúrakutatási igazgatója szerint a járványvédelmi korlátozások idején a lakosságnál felhalmozódott 200 milliárd eurós vásárlóerő jelenti a legnagyobb kockázatot az árstabilitásra nézve. A várakozások szerint ugyanis ennek csak kis részéhez nyúlnak majd hozzá a fogyasztók a halasztott vásárlások teljesítése érdekében.
Amennyiben azonban a költekezési hajlandóság megemelkedik, vele együtt az infláció is növekedhet.
A gazdasági fellendülés a munkaerőpiacra is áldásos hatással lesz, a foglalkoztatottak száma az ideihez képest jövőre 750 ezerrel 45,6 millióra emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 5,8 százalékról 5,3 százalékra csökken.
