Kína szerdán 84 százalékos megtorló vámokat vezetett be az amerikai áruk behozatalára, ami megegyezik a Donald Trump amerikai elnök által a nap folyamán korábban kivetett további vámokkal, és tovább szította a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háborút.
Trump átfogó „kölcsönös” vámjai szerdán, korábban léptek hatályba. Kína volt a legsúlyosabban sújtott ország, amelynek összes árujára most már legalább 104%-os adót vetettek ki. A két ország a kereskedelemben már többször is játszadozott egymással, és Peking határozottan kiállt minden egyes új, Washington által bevezetett vám ellen.
A kereskedelmi háború szerdán tovább szélesedett, miután az Európai Unió bejelentette, hogy megtorló vámokat vet ki az amerikai importra. Kína válaszlépéseit bejelentve az Államtanács vámügyi bizottsága közleményben közölte : „A Kínára kivetett amerikai vámok eszkalációja hibát hibára követ, súlyosan sérti Kína törvényes jogait és érdekeit, és súlyosan károsítja a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszert”. A felfokozott megtorlásra azt követően került sor, hogy Kína többször is figyelmeztetett, hogy „a végsőkig harcolni fog”, ha az USA további vámokkal lép fel.
Szerdán Trump a kínai importra kivetett további vámokat eredetileg 34 százalékponttal növelte volna. Az elnök azonban további 50 százalékpontot tett rá, miután Peking nem volt hajlandó meghátrálni a szembenállásból. A legutóbbi eszkalációs körök előtt Trump már 20 százalékos vámokat vetett ki Kínára. A szuperhatalmi gazdaságok közötti oda-vissza csatározás világszerte kilengésekhez vezetett a részvénypiacokon, az ázsiai és az európai piacok többnyire csökkentek, az amerikai részvények pedig vegyesen nyitottak.
„Ez már annyira nevetségessé kezd válni, hogy nehéz elhinni, hogy ez valóban a két legnagyobb gazdaság között zajlik, amelyek a globális GDP közel 50 billió dollárját, a világ majdnem felét teszik ki – nem is beszélve az egész világ elleni vámháborúról” – írta Peter Boockvar, a Bleakley Financial Group befektetési igazgatója egy kutatási jegyzetben.
A megemelt vámteher mellett a kínai kereskedelmi minisztérium 12 amerikai céggel szemben exportellenőrzést vezetett be, megtiltva a kínai vállalatoknak, hogy olyan kettős felhasználású termékeket szállítsanak nekik, amelyek katonai és polgári célokra egyaránt alkalmasak. Emellett további hat amerikai céget vett fel a „megbízhatatlan szervezetek” listájára, megtiltva számukra a kereskedelmet vagy új befektetéseket Kínában, és panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez a legutóbbi amerikai vámok miatt.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elhárította Kína megtorló lépéseit, és szerdán a Fox Businessnek nyilatkozva azt mondta, hogy sajnálatos, hogy Kína „nem akar eljönni és tárgyalni” egy vámmegállapodásról. Kínát a „nemzetközi kereskedelmi rendszer legrosszabb jogsértőinek” nevezte. „Nekik van a legkiegyensúlyozatlanabb gazdaságuk a modern világ történetében, és mondhatom, hogy ez az eszkaláció vesztes számukra… Ők a többletország” – mondta Bessent. Kína „az USA-ba irányuló exportja ötszöröse a mi Kínába irányuló exportunknak. Tehát megemelhetik a vámokat. De akkor mi van?”
Az EU szerdai bejelentése válasz volt az acél és alumínium teljes behozatalára kivetett amerikai vámok múlt hónapban bejelentett erőteljes emelésére. „Ezek az ellenintézkedések bármikor felfüggeszthetők, amennyiben az USA beleegyezik egy tisztességes és kiegyensúlyozott tárgyalási eredménybe” – közölte az Európai Bizottság.
Ahogy Trump fokozta vámháborúját, a kínai kormány, az állami média és a véleményformálók üzenete egyaránt a dacról szólt, kifejezve eltökélt szándékukat, hogy visszavágnak, ugyanakkor nyitva hagyják az ajtót a tárgyalások előtt. Röviddel a legutóbbi vám forduló szerdai kezdete után a kínai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy az USA-nak „az egyenlőség, a tisztelet és a kölcsönös előnyök szemléletét kell tanúsítania”, ha valóban párbeszéd útján akarja megoldani a kereskedelmi háborút.
Kína egy fehér könyvet is kiadott az Egyesült Államokkal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatairól, amelyben azt állította, hogy a kapcsolatokat károsították a Washington által hozott „egyoldalú és protekcionista intézkedések”. A fehér könyvvel kapcsolatos írásbeli kérdés-feleletben egy meg nem nevezett kereskedelmi minisztériumi tisztviselő hangsúlyozta, hogy Kína nem akar kereskedelmi háborút, de kijelentette, hogy Peking „soha nem fogja tétlenül nézni”, hogy a kínai nép törvényes jogai és érdekei „sérüljenek vagy megfosztódjanak”.
A dacos hangnem és a kalibrált bizalom ellenére Kína felkészül az exportágazatára gyakorolt hatásokra, amely egyébként lassuló gazdaságának egyik fénypontja volt. Tavaly az USA és Kína közötti kereskedelem összesen mintegy félbillió dollárt tett ki. „Ha az USA ragaszkodik a kereskedelmi korlátozások további eszkalálódásához, Kínának megvan a szilárd akarata és bőséges eszközei a határozott ellenintézkedések megtételéhez – és a végsőkig végig fogja vinni” – mondta a tisztviselő.
A vámok egymást követő fordulói akkor következnek be, amikor Kína a nagyobb gazdasági életerő érzésében érezheti magát, miután évekig küzdött az ingatlanszektor válságával, a magas helyi önkormányzati adóssággal és a pekingi járványügyi ellenőrzések következményeivel. A múlt hónapban a kínai kormány intézkedések egész sorát jelentette be a belső fogyasztás felpörgetésére, mivel előre látta Trump kereskedelempolitikájának hatását az exporthajtású növekedésre.
