Halálbüntetést szabtak ki egy kábítószer-előállítással és -terjesztéssel foglalkozó nemzetközi bűnszervezet kanadai vezetőjére és kínai társára a dél-kínai Kuangtung tartományban található Csiangmen város középfokú bíróságán.
A bíróság megállapította, hogy a kanadai állampolgárságú vádlott – akit a közleményben csak neve kínai átírását megadva azonosítottak – 2012 márciusában társával, a kínai Vu Ze-pinggel egy amerikai, négy mexikói és két kínai kábítószer-előállítót toborzott, majd július és november között 63 kilogramm metamfetamint és több mint 300 gramm dimetilamfetamint állított elő és dobott piacra a Kuangtung tartománybeli Tajsan városban működő bázisukról.
A bíróság a bűnbanda két vezetőjét halálra ítélte, és vagyonelkobzással is sújtotta. A többi vádlott közül is volt, akire halálbüntetést, míg másokra életfogytiglani, illetve két vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. További két kínai vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Az MTI úgy értesült, a vádlottak az ítélet ellen tíz napon belül fellebbezhetnek a tartomány felsőfokú bíróságához.
Az ügy kapcsán kiemelték: a bírósági eljárás során a vádlottaknak minden őket megillető jogát biztosították, védőügyvédeik, a külföldi vádlottak tolmácsai és az érintett országok külképviseleteinek munkatársai, valamint a vádlottak családtagjai is jelen lehettek a tárgyalásokon.
Idén januárban az északkelet-kínai Liaoning tartományban lévő Talien városban egy kábítószer-csempészettel vádolt kanadai ügyében is halálos ítélet született. Az eset akkor azért is nagy port kavart, mert Justin Trudeau kanadai miniszterelnök önkényesnek nevezte az ítéletet, mely röviddel azt követően született, hogy Kanadában az amerikai hatóságok kérésére tavaly decemberben letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és mobil távközlési konszern globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát.
Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést. Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol – köztük például Nigéria, melynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában.