A világ legnagyobb orosz olajvásárlójának számító Kína olajimportőrei rövid időre szüneteltetik az Oroszországból érkező új tengeri beszerzéseket, mivel még értékelik az ukrajnai invávázió után kialakult helyzetet. Ugyanakkor orosz közgazdászok szerint nem lesz hosszú a leállás, mert Kína rá van szorulva az orosz olajra.
A távol-keleti kikötőkből érkező orosz nyersolaj rendszeres vásárlói a régióba értékesítő kínai finomítók és kereskedők a Bloomberg szerint jelezték, hogy mindaddig tartózkodnak a rakományok átvételétől, amíg a finanszírozással és a kifizetésekkel kapcsolatban nem lesz tisztább a kép.
A bizonytalanság alapja az lehet, hogy a Fekete-tengerről induló rakományok fuvardíjai megháromszorozódtak, mivel a szállítmányozók a biztonsági kockázatok miatt elkerülik a régiót.
Míg az orosz energiaexportot megkímélték az amerikai szankciók, néhány európai bank, például az ING és a Rabobank elkezdte korlátozni az Oroszországhoz és Kínához kapcsolódó nyersanyag-kereskedelmi finanszírozást. Más hitelezők is csökkentik kitettségüket azáltal, hogy korlátozzák az Oroszországból származó szállítmányok hitelleveleinek kibocsátását.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azonban egyelőre nem korlátozták Oroszország hozzáférését a SWIFT-hez, a nemzetközi megrendelések és fizetések szerves részét képező üzenetküldő platformhoz, ami azt jelenti, hogy a dollárban és euróban történő elszámolás folytatódhat.
A finomítók és kereskedők szerint a kínai vásárlók rövid szünetet tartanak, mivel várják, hogy az elkövetkező napokban tisztábbá váljon a helyzet. A vállalatok nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amikor nem marad más választásuk, mint hogy sokkal többet fizessenek egy rakományért, vagy hogy fizetési problémákba keveredjenek.
A hónap elején a kínai vevők aktívan vásároltak orosz nyersolajat, például ESPO-t és Sokolt a távol-keleti orosz kikötőiből.
Sőt a Fekete-tenger felől érkező Urals nyersolaj szállítmányokat is felvásárolták, mivel jelentős áresés alakult ki amiatt, hogy a nyugati vevők egyre kevesebb orosz olajat vásároltak.
Az ESPO és a Sokol nyersolaj következő kereskedési ciklusa csak március közepén kezdődik, míg az Urals nyersolajat rekord árengedménnyel kínálták a héten.
A Kínába érkező ESPO nyersolaj mennyisége januárban napi 818 ezer hordóval rekordmagasságra emelkedett, és februárban napi 529 ezer hordóra esik vissza, legalábbis a Kpler adat- és elemzőcég szerint. Márciusban legalább 86 ezer hordó Urals érkezik Kínába, ami 2020 júniusa óta a legtöbb.
A kialakult helyzetről az egyik nagy orosz híroldal, a pravda.ru is beszámolt, megszólaltatva az orosz pénzügyminisztériumhoz tartozó pénzügyi kutatóintézet (NIFI) vezető közgazdászát, Szergej Szavinszkijt, aki a portálnak elmondta, mik a kilátások.
“Nem hiszem, hogy Kína hátat fordíthat Oroszországnak. Néhány éve az Orosz Föderáció megelőzte az arab országokat a Kínába irányuló olajszállítások tekintetében. Ezért úgy vélem, hogy az üzemanyagról való lemondás nagyon fájdalmas lesz a kínai gazdaság számára, az ország egyszerűen nem fog elviselni egy ilyen helyzetet” – magyarázta a szakértő.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Peking valószínűleg az olajárak robbanásszerű növekedése miatt próbál spórolni.
A szakértő azt is felvetette: Kína raktárai tele vannak, a hatóságok pedig megengedhetnek maguknak ilyen intézkedéseket.
“Kína nem lesz képes teljesen lemondani az orosz olajról, nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. Ebben a helyzetben a gazdasága összeomlik. Kínának nincsenek más olajforrásai” – zárta Szavinszkij.
