A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elsősorban az extenzív kultúrák esetében érezteti hatását. Ahol mesterségesen befolyásolhatók a környezeti tényezők, vagyis az intenzív termesztésű kultúráknál a veszélyeztetés kevésbé számottevő, de költségesebb.
A növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit vizsgálta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) azokon a területeken, ahol az összekötő elem a víz.
A NAIK a Széchenyi 2020 Ginop programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén végzett vizsgálatot.
A projekt nemcsak egy-egy művelési ág (szántó, erdő, gyümölcsös, szőlő, vagy zöldségtermesztés) önálló és elszigetelt vizsgálatára terjedt ki, hanem komplex művelési rendszerek vizsgálatára, amelyek interakcióban és egymás komplementereként is számításba veendők (például agrár-erdészeti rendszerek).
Rámutattak, hogy a klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, így az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak.
Intenzív termesztéskor a környezeti tényezők egy része mesterségesen befolyásolható, így az ilyen kultúrák kevésbé veszélyeztetettek, ám ez esetben a beruházási költségek igen magasak lehetnek egyebek mellett a termesztőházak, vagy jéghálók kialakítása miatt. Hosszabb távon ezért az a gazdaságosabb, ha tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.
Kitértek arra is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható környezet és az élhető társadalom globális kihívások. Ehhez kapcsolódó területek az élelmiszerbiztonság fokozása, a fenntartható gazdálkodásra törekvés, valamint a biogazdaságok számának növelése. Megvalósításukat szolgálja a fajtanemesítés, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, talajjavítás, agrárbiotechnológia – tette hozzá a NAIK.
